|
Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
NAGY DOMOKOS IMRE
AUGUSZTUSI ÉGBOLT ALATT
– Emesének –
I.
Egyedül állok az éjszakában,
felettem a csillagok ragyognak;
fekete most az augusztusi ég,
a gondolatom felszáll és visszahull,
és próbálom megérteni a csillagok üzenetét.
II.
A csillagok üzenetét érteni nem, csak érezni lehet.
És mégis kutatja mindenki,
és mégis keresi mindenki,
amíg hallgat egy dobogó szívet.
Mert jaj, ki hibázik, életével fizet;
mert ki észre nem veszi, lemarad;
mert ki másét érzi, siet,
és nem találja meg az igazi szívet.
Egyedül vagyok az éjszakában,
az ég sötét, az erdő hallgat,
és én a csillagokat nézem
égrenyúló fenyő alatt…
III.
Mert miért jó, ha ott vagyok veled?
Mert miért jó, ha fogom a kezed?
Mert miért akarom hallgatni szíved?
Mert miért jó fogni derekadat?
Mert miért jó csókolgatni hajad?
Mert miért akarom szájadat?
… és mégis-mégis: féltelek,
felelősséget érezek.
Több vagy, mint „egy lány”,
s az áhítat
lengi körül karcsú alakodat.
Tartani akarom szívedet,
imámba foglalni nevedet,
mert az áhítat s a szeretet,
mi bennem körülvesz tégedet.
IV.
De jaj! Ha a csillagok szavát rosszul érzem,
kinek fog fájni jobban, nem tudom;
s nem merek gondolni semmit sem,
amíg az éjszakát hallgatom.
Nem tudom, hogy magadban mit érzel,
bár te is megfogod kezem –
nem tudom, hogy akarsz-e engem,
nem tudom, hogy szeretsz-e engem…
V.
Lehet, hogy neked van igazad,
s a nyárral elmúlik minden –
de még így sem lesz igazad,
mert emlékünk mindig megmarad,
s ha nem is látjuk egymást már régen:
akkor is bennünk élnek
a csókok, bennünk zenélnek,
mint régi, csodás muzsika…
VI.
Hát így vagyok, s várom a szavad.
És ha majd az a válaszod:
tudom, hogy örökre megmarad,
s érezni fogom a csókod,
és amíg az erdő hallgat,
ketten leszünk boldogok
az augusztusi égbolt alatt.
VII.
(Epilógus)
Megcsókoltalak, s te mellemre bújtál.
A kettőnk titka ez, és hallgatunk.
Nincsen tanúnk,
csupán egy bükkszál,
egy vadrózsa, és szemközt egy
sörényét vadul lobogtató hegy;
s ketten tudjuk, hogy szeretni jó,
ketten tudjuk, hogy nincsen olyan szó –
lenn a völgyben országút szaladt,
s egymás szemébe szédültünk
az augusztusi égbolt alatt…
(Bükkszentkereszt, 1962. augusztus 19-23.)
[EGYSZERVOLT SZERELMEK EMLÉKEI X.]
|
|
|
- december 18 2010 11:29:24
Kedves Domokos, én szó nélkül maradtam. Ennyi érzelem, ennyi mély gondolat, és szép beteljesült szerelem. Annyira lélekig hatoló, hogy bármit írnék banálisnak tűnne.
Ezért csak meghajolok most Előtted: Radmila |
- december 18 2010 13:36:05
szépen végigvezetted a szerelmi vágy és a felelősség kettősségét - amely egyetlen éjbe és az emlékekbe oldódik... |
- december 18 2010 15:39:17
Kedves Imre!
A VII. egyenesen elbűvölt. Itt éreztem leginkább a melegséget. Az egész pedig egyszerűen csodaszép!
Szeretettel: pipacs |
- december 18 2010 16:00:33
Gyönyörű régi szerelem! Gratulálok! |
- december 18 2010 18:07:56
Ez az az érzés, szépség, mely mára már jóformán kihalt, s a mai fiatalok nem is értik mennyivel szegényebb lett a világ, világuk.
Szeretettel, örömmel olvastam: Tara |
- december 18 2010 18:19:22
Domokos!
Még levegőt sem vettem amig olvastam gyönyörű versedet egy szusszra!
Gratulálok, nagyon tetszett, üdv: Pircsi |
- december 18 2010 19:08:05
Nagy élmény volt, köszönöm, hogy olvashattam!
Ágota |
- december 19 2010 01:06:51
Kedves Imre!
Nagyon szép sorok!
"s egymás szemébe szédültünk
az augusztusi égbolt alatt…"
Gratulálok!
szeretettel Tay |
- december 19 2010 07:39:07
Imre,egy nagyon szép valós emlék költeménybe fogva.Elemér |
- december 19 2010 10:42:21
Köszönök minden hozzászólást. Igen, most (mint költeményt) többre értékelem ezt a versem, mint amikor megszületett. Amúgy két érdekessége van.
1/ Párhuzamosan írtam a szerelem kibontakozásával. Amikor elkezdtem, fogalmam sem volt, hogyan fog befejeződni.
2/ Irodalomtörténeti éredekessége, hogy - mivel igyekeztünk elkerülni a "zavaró körülményeket" - általában a Fehérkőlápa alatti ösvényeken voltunk. Ott, ahol József Attilában megszületett az [i]Óda[/i]. És a szemközti hegyélen, ahogy a sziklák letörtek a Szinva völgyére, a hirtelen abbamaradó szálerő valóban a hegy sörényének látszott.
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|