|
 Vendég: 60
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Mi már végleg elbúcsúztunk
november 19.-én péntek délben,
ott, mikor kapudon kiléptem.
Hosszan integettünk, nőtt a távolság,
távolodásommal,alakod egyre törpült,
végül már nem láttalak, fellélegeztem.
Megkönnyebbültem, vége lett.
Sms-ben mindent megírtam,
az volt a búcsúlevelem.
Emlékszel? Egyszer alkut kötöttünk:
Mikor nem súgod fülembe:szeretlek,
Mikor kezedet fogva, nem érzem,
hogy áttranszformálódsz,
szó nélkül, mosolyogva elmegyek.
Így tettem, mert
azon az utolsó éjszakán, fal volt köztünk.
Már nem burkolt boldog nyugalom-burok.
Már nem tudtunk órákat beszélgetni.
Már nem volt bizsergető vágy.
Már nem volt szükséged rám.
Már meghalt a szerelem.
Alkunkat én szó szerint vettem
és eljöttem mosolyogva,csendben.
Visszamenni már nem fogok.
Tudom, hazudsz magadnak, mikor
azt mondod, jó hogy így lett.
ahogy én is hazudom csak,
hogy könnyen jöttem el.
Próbálom úgy fogni fel:
Küldetésem véget ért, időm lejárt,
Vállalt kötelességemet teljesítettem.
Még elküldöm utolsó írásaimat,
aztán végleg szabad vagyok.
Neked már más fogja a kezedet.
más őrzi álmodat, mással tervezel,
mással éled a múló perceket.
Kívánnom kéne, légy boldog vele,
kívánnom kéne, de meg nem teszem. |
|
|
- december 19 2010 11:46:13
Nelly!
Helyesen cselekedtél, nem kell időt húzni, oly rövid az élet!
Tovább kell lépni, majd lesz aki igazán szeret és ki is mondja!
grtulálok: Pircsi |
- december 19 2010 12:43:28
Nagyon szép! Megfogott! Ahogy olvastam a sorokat egyre jobban tetszett! |
- december 19 2010 18:42:20
Hú Nelly! Vér profi ragyogó, őszinte vers. Jól döntöttél.
Szeretettel gratulálok. Tara |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 06. vasárnap,
Zakariás napja van.
Holnap Regina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
