|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Beköszönt a reggel, felkelőben a nap
a gondoskodó apa a csomagtartóban matat.
A kisfiú is fölkel, dörzsöli kis szemét,
bágyadt ásításhoz szájához emeli kezét.
Felölti a ruháit, apja tűkön ülve várja.
A kisfiú még nem is sejti, nem megy ma iskolába.
Mosolyogva közli apja: kirándulni megyünk.
A srác örvendezve reagál: ez biz' kijár nekünk.
Sztrádán száguld apa s fia, majd mikor odaérnek
eldugott játszótéren mászókához lépnek.
Míg a fiú majomkodik, apja visszaballag,
s a csomagtartóba bámulva mélységesen hallgat.
Kötél suhan, oly erővel rántja ki a férfi.
Megfordul és vidám fia lelkes arcát nézi.
A hintákhoz lép, csomót hurkol, mindeközben csendes.
Majd a fiához szól, kiállt neki: gyere ide kedves.
Suhan a kópé a hintában ülve, fülig ér a szája.
Magasabbra édesapám! Az egekig felszállna.
De lefékezi apja, s most keményen szól: itt az idő vérem!
Állj a hintára, csukd be szemed, s ne szólj, csak ezt kérem.
A fiú feláll, nem szól semmit, szemét is lehunyja.
Apja simogató keze dús haját széttúrja.
Hurkot akaszt lágyan gyermek-nyakra, úgy néz most a földre.
Könnyes szemmel löki meg a hintát, s leborul most bőgve. |
|
|
- december 26 2010 10:30:04
Miért,kell az embernek ilyeneket érezni átélni? |
- december 26 2010 17:35:45
Kedves Gyöző! Pontosan tudom mi jár ilyenkor az ember fejében. Már nem először élek meg hasonlót A többieknek meg csak annyit: Ne ítélj, Hogy ne ítéltess |
- december 26 2010 18:54:38
Győző!
ez egy szörnyű történet! Apa felakasztja a kisfiát?
Ezt, csak egy őrült teheti! erre nincs mentség!
üdv: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
