Mikor egy napnak vége,
s pár lépéssel közelebb jön
az hízelked? holnap,
aranyával bevon mindent
a csöndesen búcsúzó Nap.
Lassul a vér ereimben,
szelíden hömpölyög,
mint öreg folyó, járja
útját szerveim között.
Olyan vagyok itt legbelül,
mint kívül az id?tlen világ,
örökkévalóba fényesedve
nézek fölfelé, mint a fák.
Nem születik sírva, és nem
hal meg bennem semmi,
elég most némán
magamból kifelé lesni,
hinni, hogy ezen a viágon
mindennek fénye van,
s hogy a rozsda is rajtam...óarany.
denes - november 06 2007 09:23:29
Igen, élvezet volt olvasni, ahogy siklanak a szavak a bennük rejl? érzelmekkel telítve.
cookie001 - november 06 2007 14:18:53
Kedves Aquarius!
Lett egy új rajongód,személyemben.
Nagyon szeretem a verseidet.
Cookie
aquarius - november 07 2007 01:05:50
Köszönöm, hogy olvastok! Kedves cookie, rajongóm még sohasem volt, most kapisgálom, milyen lehet popsztárnak lenni
