Napkorong

Szíveknek szárnyán élek
Megbolydult világ közepén,
Hol még mindig folyik a verseny
A mindig nyerő álomszerepért!

Mindig mindenki küzdve-küzd,
Letiporva a másiknak nyíló rózsát,
Nehogy véletlen is a szegénynek
Egy fiatnyival is megkönnyítse a dolgát!

Ma ember- embernek a farkasa,
Az irgalom? Odafenn az Égben!
Hej szomorú ez a mostani világ
Nem- nem akar élni a fényben!

Sötétség útján ezer úri ficsúrok
A kukák mellett koldusok hada,
Zengik megfagyás előtti perceikben,
Ne féljetek, mi már nem megyünk haza!

Bárcsak mondhatnám, ez álom,
Hogy én néztem félre a dolgokat,
De nem tehetem, mert én láttam,
Koldus! a te szörnyű kínos holtodat!

Hogy írjam, hogy szép a világ?
Mikor járványos minden éjszaka,
S ezt soha nem veszi észre senki
Lehet itt mindennek bűzölgő vérszaga!

Itt most nem mulatni kellene,
Nem éltetni az ingyen élő senkit,
Hanem végre igazi Magyarként,
Valami igazán, nagyon-nagyot tenni!

Csak fogd meg egy gyermek kezét,
Vagy nézd azt mikor könnyezik orcája,
Nem azért mert éhes szegény, nem
Hanem mert nincs neki igazi országa!

Költők, ti mind írhatok száz csodát,
Meseszép édesded örök költeményt,
De ha hagyjátok elpusztulni a jövőt
A ti munkásságotok is ködbe vész!

Tudom én, egy senki vagyok!
De ez a senki egyszer alkotott,
S beszélt abban a percben is,
Mikor mindenki más, gyáván hallgatott!

Hozzászólások

Radmila - január 15 2011 09:05:28
Kedves Tenger, pesszimista hangulatú versed az éle csúnya oldalát láttatja csak.
Szeretettel: Radmila

bZsanna - január 15 2011 09:18:54
Nem kegyetlen csak erőteljes, igaz bölcs sorok ezek.. s serkenteni akarnak bátor és igaz tettekre! megemelem kalapom! Gratulálok! Zsanna

agota - január 15 2011 09:45:58
Ezt is ki kell mondani!
Ágota

pircsi47 - január 15 2011 16:03:51
Tenger!
Minden soroddal egyetértek, de sajnos egy fecske nem csinál nyarat!
Akik tehetnének valamit, azoknak betömték a szájukat!
Sajnos a Világon 10 millió koldús országa a mi országunk!
Versedhez gratulálok: Pircsi