A havas ágon holló ül
Benéz egy magányos házba
egy férfit lát
Kinek szemében könny gy?l
egy roncsot lát
A jégvirágos üvegen át
Egy rózsa hozta a férfit gyászba
Miota nincs vele a lány
Azota fedi a tájat hó
Az angyal kinek nem jutott szárny
magával vitt mindent mi jó
A büszke férfi mára csak egy árny
Lángoló rózsa gyere vissza!
Gyujts tüzet a házban
ha a férfi ajkad izzó borát issza
Nem lesz többé gyászban
Ujra meleg lesz az ágy
és feltámad a vágy
denes - november 06 2007 08:46:02
Kedves, de hangulatában szomorú a versed, mégis ott a remény szikrája a befejez? részben s ez bizakodóvá teszi az olvasót.
