|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Talán elérem még – ha sietek – az éjféli vonatot,
Zakatol, csikorog: sír a sínpár, és jajgat,
S érezni vélem az éteri cseresznyevirág illatot
(A Pokolban az Ördög verebeket zajgat)
Öltönyös árnyék, kénköves mosollyal, vár rám a peronon,
Az ablaknál halott kalauz áll, üdvözöl,
Az éjpalást égen vörös Hold mászik, mint pók a plafonon...
Mondd: te miféle zord fantomokat üldözöl?
Megállj! És már nem sietek, nem futok, félek,
Kísértetek csattogó raja csókolja hideg arcomat,
És bár tudom: e percben még reszketve élek,
De lefékez a végállomásomon az éjféli vonat.
|
|
|
- január 24 2011 16:24:40
Tris!
Hova sietsz?
Neked még a szerelemről kell írnod!
Üdv: Pircsi |
- január 24 2011 17:15:30
Hú, kedves Tris,
libabőrös lettem. Versed nagyon kemény , rémisztő a témád feldolgozása. Mind ennek ellenére a vers hatásos s tetszik.
Szeretettel: Radmila |
- január 24 2011 17:44:23
Nagyon megható és szép vers. Ez az öltönyös Úr két irányt mutathat.
kívánom hogy majd neked fölfelé mutasson.Lajos |
- január 24 2011 18:00:44
Köszönöm. |
- január 25 2011 15:36:21
Kedves Tris, szép megfogalmazása ez a halálfélelemnek, ami elönti időnként az ember fiát... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 29. szombat,
Beatrix, Erna napja van.
Holnap Rózsa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
