|
 Vendég: 118
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tücsök-zenétől visszhangos a kertem.
Figyeltem hullni készülő csillagot.
Kíváncsi voltam, elkapom-e a pillanatot,
mikor a késő-nyári égen suhan átizzva,
a föld légkörébe érve égve, semmisülve,
a PERSEIDA kóbor részecskéje,
magát fénylő,valós csillagnak vélve.
Éjfél múlt...
Régen kémlelem a végtelen eget.
Pulzálnak a csillagok, ahogy nézem.
Behunyom fáradt szemem. Emlékezem.
Kezemben semmisült értékes anyag,
ma délelőtt, de drága melegét
még most is érzem. ..Mily röpke is a lét...
Milyen gyarló, semmi porszemek vagyunk...
..Hogy szeretnélek, a csillagok alatt
augusztus idusának éjjelén!
Ma telve voltam boldogság érzetével.
A nap élménye bennem remegett.
Bejártam a csalóka végtelen eget
nélküled, de gondolatban Veled.
És lelkem megint, csillag-magányba dermedt,
mint a sziporkázó égitestek.
|
|
|
- január 30 2011 08:44:14
Szép sorok.
Ágota |
- január 30 2011 09:51:14
Kedves Nelly!
Nagyon érzéklegtesen írtad le a késő-nyári kalandodat, keresre a hulló csillagokat, "augusztus idusának éjjelén".
Valóban úgy van, ahogy leírtad, mert ha sokáig nézünk egy-egy csillagot, akkor úgy érezzük, hogy pulzálnak, szinte kacsintgatnak felénk, pedig ez csak érzéki csalódás lehet a részünkről.
Tetszett a versed!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 30 2011 10:10:33
Nelly, nagyon jó vers. Sikerült elcsípned az augusztusi éjszaka hangulatát...
üdv NDI  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
