|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
anyám a kertbe megy a nyárral
én nem tudok a kertbe menni
rejtőzőt játszom a diófa-árnnyal
a száraz ágak hogy fognak leesni
ha nem segédkezünk?
kímélve van a korhadó idő
az emléknyakak lilára fagytak
anyám majd kertbe megy a nyárral
s én nem tudom engem miért hagytak
semmit sem tenni?
ő hajlong az örökzöldbe átlát
én húsmerev versekbe gyúrom
ő érti a füvet a sáskát
én görbe Istenujjon
körmöket remélek |
|
|
- február 02 2011 10:46:31
Barb!
Érdekes a versed, kb. értem is csak a két utolsó sort nem tudom hovatenni!
Gratulálok: Pircsi  |
- február 02 2011 11:19:17
Utólag sok dolgot sajnálunk...
Szeretettel: pipacs |
- február 02 2011 11:30:33
Kedves Barb,
minden szép az anyához fűz, de az életben mindannyian azután hiszem ilyen érzésekkel küzdünk.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- február 02 2011 11:46:11
Kedves Barbi!
Épp most olvastam amott is ezt a versedet.
Tetszik... elgondolkodtató, anyaként még inkább...
Puszi:
Holdsugár |
- február 02 2011 12:17:03
Úgy érzem az ő kertje már örökzöld.
Kifejező, értékes.
Szeretettel Joli |
- február 02 2011 14:50:41
Szépen hangzó vers, jó rímekkel. Nem értem az utolsó két sort. |
- február 02 2011 15:14:27
Eszméletlenül tudsz láttatni...
Nekem pont a végén lévő két sor beszédes...a mindenségbe kapaszkodás...
Maryam |
- február 02 2011 16:10:01
Köszönöm mindannyiótoknak:-)
Maryam, jól látsz, nagyon!:-) |
- február 03 2011 10:46:27
Kedves Barb!
Nagyon tetszik ez a kis történeted is és az, hogy te nem a szóvirágok embere vagy, hanem van mondanivalód. A verseid élnek! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
