|
Vendég: 61
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mit látsz, ha tükörbe nézel?
Csúf álarcod vesd le! – csak
egyszer végre.
Úgy állj!
Tiszta gyermeki szívvel.
Hisz, becsaphatsz bárkit-
magadnak mégsem hazudhatsz.
Mondd! –
Mit látsz, ha tükörbe nézel.
|
|
|
- február 03 2011 11:47:22
Néha még önmagunknak is hazudunk, nem kéne.
Szép gondolat.
Szeretettel Joli |
- február 03 2011 11:51:04
Én nem szoktam magamnak hazudni! Szerintem a probléma hátterében az áll, hogy még önmagunk miérteit sem ismerjük igazán!
Ezek mélyebb vonatkozásait a pszichológia tárhatja fel, vagy a mélyebb és kitartó önmagunkba látás. |
- február 03 2011 12:44:41
Hát, erre nem fog válaszolni senki... de jó felhívni rá a figyelmet! |
- február 03 2011 12:49:58
Köszönöm Joli, igazad van, az ember hajlamos lehet önmagával szemben elnézőbb lenni.
De ha őszintén nézünk abba a tükörbe- Bizony a valóságot mutatja.
Lehet ugyan kifelé álarcok mögé bújva-más embert játszani..
De nem érdemes!!
Szeretettel,Korin |
- február 03 2011 12:54:40
Kedves Hesse bizony, a legnehezebb út - önmagunk megismerése és elfogadása.
Érdemes, és kell is ezt az utat végig járni. Kell hozzá kitartás és nagyon sok szeretet - ahogy minden máshoz is az életben.
Szeretettel,Korin |
- február 03 2011 12:58:23
Kedves haaszi, természetesen a választ mindenki saját magának adja, lelkiismerete szerint.
Szeretettel,Korin |
- február 03 2011 13:22:40
Jóó kérdés!
Ágota |
- február 03 2011 13:56:05
Korin!
Rég voltál itt, jó verset írtál!
gratulálok: Pircsi
/Ritkán járok tükör előtt!/ |
- február 03 2011 16:30:08
Kedves korin!
Tömören, a lényeget megírva alkottad ezt az értéket.
Igazán remek Versed végén felteszel egy kérdést.
Ide másolom a válaszomat, egy régebbi versemet, melynél jobban ma sem fogalmazhatnám meg.
Szemtől-szembe
Hajnalodik...
Tükörszobámnak
hab borítja arcát.
A penge jól dolgozik,
vívja mindennapos harcát.
Feszül a bõr,
hullanak a sörték.
Marad a kis kackiás.
Szemem gondos teremõr,
-és még valami más...
Egy alagút!
Tükörszemembõl
átjáró az igazságba.
Egy feneketlen kút,
melynek tiszta falára
rárakódtak
évtizedek szennyei.
A mélyben könny csobog,
rajta üres csónak,
félig elmerülve ácsorog.
Már nem sírok!
Gyûrött homlokom
alatt a múltamba nézek:
Csak teleírt papírok.
Neked -semmit sem érnek... |
- február 04 2011 07:19:41
Kedves Ágota, Pircsi örülök, hogy itt jártatok és tetszett a vers. Sajnos sokkal kevesebb időm van itt lenni, mint ahogy szeretném.
Szeretettel,Korin |
- február 04 2011 07:24:28
Szia szisz, a verset nagyon köszönöm.
Nagyon tetszett. Úgy kezdődik, mint akármelyik hétköznap reggel és a végére a lélek mélységeibe jutunk el. Hát..valahogy így kéne belenézni, abba a bizonyos tükörbe.Örömmel olvastalak.
Szeretettel,Korin |
- február 04 2011 12:17:52
Nézz körbe,
s aztán a tükörbe,
de ne hidd, hogy a tükör görbe!
Miért csalnád önmagadat tőrbe?
Versedért mondva köszönetet,
szisszentem e szösszenetet.
Szeretettel, Feri |
- február 04 2011 14:56:02
Bizony, jó lenne belenézni pár embernek!
puszi Évám |
- február 11 2011 06:49:59
Szia Feri..nagyon köszönöm a szösszenetet!!
Örülök nagyon, hogy így reagáltok.
A humor a nevetés elengedhetetlen az életünkben.
Szia Bea, köszi neked is , hogy olvastál.
Tudod? általában /s nem véletlenül/ pont azok nem szoktak nézni, akiknek kéne.
Szeretettel,Korin |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|