|
 Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Radnai István:
BRONZBA MEREVÍTETT LÉLEK
Mottó: "Már kilencven éve emészt itt a kétség,
Élve kárhozunk el? Olyan nagy a vétség?"
Szilágyi Ferenc (hubart)
amikor a legmagasabban áll
a látszat az ércen tehetetlen kalapál
míg bennünk a szív a félelemtől
hogy népünkre a torony feldől
ahogy már régen temetni vágytak
vagy a költőkre omlott ágyak
már nem enged a podagra
torz nemzedéket hős csatákra
látod hogy a Nap nap mint nap felkel
Petőfi Vörösmarty Kölcsey Erkel
Egressy ki zenét ki szöveget
s a mai korcs a tőzsdén
már csak pénzt szerez
vagy rabol a pőre önkény
amikor a legmagasabban áll
menekülők cipőjén kalapál
újabb szöget ver be suszter
s minden bolond nap Szilveszter
eltapsolt pénzünk míg fejünkön kalap
az áhítat s a keresztvetés is elmarad
egy percre szóra versre meg nem állunk
tömegterméket híg levet zabálunk
üvegváraink mohó tornya
tövén az árnyék kékülve dalolja
megfagysz ha szíved nem hevíti
ha nem bánod maradtál senki
ha így hevít korodnak érzeménye
s a kóbor nap kósza fénye
esetleges mint félrevert harangok
s benne pusztulásod felett jajongott
az egykori céltudatos vátesz
tudván hogy céltalan hová lesz
a népek sírja melyet uniók körülállnak
profitként sajtolt könnyeidre várva
*
hercegem aki pénzével itt henceg
míg én költőként átkozom a percet
hogy napvilágot láttam s gyerekkocsim ringott
kacér céda a világ hatalmasat kacsintott
összekacsint-e véled hercegem
kiben a délibáb pártus vért terem
és sírva víg-ad mert magyar
míg ezer éve felsebez agyar
vagy nemzetközi egységes vadkan
s a vándorláshoz globális útlevelet kaptam
hercegem átszegzett sarútlan talpad
zajtalan követ míg lelkem alhat |
|
|
- február 10 2011 15:37:22
Kedves Barátom, örülök, hogy versem sorai megihlettek, és továbbgondolásra késztettek. Megtisztelő, hogy mottódban engem idéztél. Nem könnyű vers, amit azt a megnyitások magas száma, és a hozzászólások elmaradása is bizonyítja. Magam is többször olvastam el, míg minden ízében megértettem. Ez viszont semmit sem von le az értékéből! Ellenkezőleg, odafigyelést ígényel. Engem újabb vers megírására sarkallt. 
Üdv, Feri
Sínen vagyunk
Magyar, ki itt mindig csak küszködött,
Ellened a nagyvilág is összeesküdött.
Mi végre születtél erre a vidékre?
Mondd, mi végre?
Hiába volt terved,
hátadon a terhed,
s a földig hajolva
lettél itt rabszolga.
Törheted a bús kobakodat…
Sínen vagyunk. Jöhet a vonat.
Kinek nincsen jussa, annak kuss,
rút megalázkodás lett már a habitus.
2011. február 10.
http://www.fn.hu/cikk/00190000/195551/2.jpg |
- február 10 2011 16:01:48
Hatalmas nagy mű! Sokminden világos de sokmindenhez idő kell, még átrágom magam rajta... Ezért vittem és emésztgetem
Szeretettel gratulálok nagyon erős versedhez!!!
Üdv, Zsanna |
- február 10 2011 16:25:44
Számomra egyértelmű, kiváló vélemény korunkról.
Én csak a képet nem értem , hogy jön ide Amerika!!!!!!!!!!!!!
Szeretettel Joli |
- február 10 2011 17:54:49
fejet hajtok nagyságod előtt!
Gratulálok remek írásodhoz!
Szeretettel:Gyula |
- február 10 2011 19:16:36
Kedves Joli, a ránk dőlő tornyok közül a Pisai ferdét, vagy ezeket választhattam!
De a világ összedőlését ez a provokáció szemlélteti! |
- február 10 2011 19:20:18
Bonyolúlt,tartalmas mű,többször elolvastam....és nagyon jó versnek találom!
Gratulálok,szeretettel:fava |
- február 10 2011 20:50:35
Szia Pista!
Sok verseden rágtam már át magam, de ez a mű igazi kincs!
megfogalmaztál benne szinte mindent mi az érzékeny világlátásomat ingerli.
Hatalmas sodrása van végig, a kilátástalanul tehetetlen költő minden könnycseppje és haragja benne leledzik.
Ámulatos elismerésem!
szeretettel: szisz |
- február 11 2011 11:09:28
István, nagyon szép, komoly, elgondolkodtató és még sorolhatnám,
versedhez szívből gratulálok!
Szeretettel: Pircsi   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
