|
 Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szomorú dal ötvözte szomorúvá a Holdat,
Keserűn poroszkáltak fenn a cserfes csillagok,
A tenger csendes hullámokkal sírt az ég alatt:
Az éjmezsgye gyér peremén elveszve ballagok.
A bánatária kesergő árja utolér,
Szívszaggatóan puha karjaival átölel,
Aláomlik a béke, mint ostromlott kőpillér,
Érződik a végzet illata távol, majd közel.
Lerázom magamról, akár nyirkos esővizet;
A közönynek nemtörődöm bűzös szennyfoltjait,
S követem a zokogó hangot, mint fároszhitet,
Üldözöm az árnyékok komor horizontjait,
Mígnem a cél célt ér, és a remény reményt arat.
Hallgatok a gyengén dobogó szívre ez egyszer,
Ember mivoltom elveszetten, fürkész gondolat:
Megtörni látszik a fals kőtábla törvényrendszer.
Ember, ó, gyarló ember: Földanya mindég sebzett;
Törékeny szirén, sellőlány a hálóban zokog,
Bűneim levetkezvén elmetszem a kötelet,
A szirén szabad: megbékélvén vízbe fulladok. |
|
|
- február 12 2011 10:08:01
Tris!
Dehogy fogsz vízbe fulladni!
Az a sellőlány előbb kivisz a partra!
Gratula: Pircsi |
- február 12 2011 10:23:09
Addigra már késő. |
- február 13 2011 20:32:37
Szép. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
