|
 Vendég: 73
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
bontogatni a lényeget
(jaj minden csomónak!)
születik él temettetett
- velünk a csónak felborult -
mégis egymederbe
igazít a sodrás
tiszta vásznat lobog a szél
kényszerű kezünk hátrakötve
így rajzolgatunk
végtelen körökbe csüggve
hogy lépni sem...
pedig maradni még
irgalmatlanabb |
|
|
- február 24 2011 10:23:03
Igazad van!
Gratulálok: Pircsi |
- február 24 2011 16:36:26
csomónak-csónak, hátrakötve-körökbe....
Remek belső rímek...
hajózva felfelé a folyón
felborul a ladik, de mégis
továbbutazik az idő.
mi kicsit vissza a múltba,
oldva csomókat
melyek lazulnak lassan
ahogy véget ér a kín.
Nagyon tetszett: szeretettel. szisz |
- február 24 2011 17:56:08
A múlt néha megkötöz és nem enged továbblépni
Gratulálok versedhez Szeretettel, Zsanna |
- február 24 2011 20:17:05
Ez a szín tiszta igazság. Kevés szóban menyi minden! Gratulálok!
Szeretettel: Tara |
- február 24 2011 20:42:29
Ó, köszönöm, Attila, hogy továbbgondoltad, nagyon tetszik a te verziód.
És köszönöm mindannyiótoknak, hogy igazat adtatok és elsősorban azt, hogy olvastatok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
