|
Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Jöjjenek az érzések, a rezonanciák,
Bírom, nem vagyok már iskolás diák.
Nem csak nézek…látok is már végre..
Megtalálom mindig a választ a miértre.
Alakul az összkép, bár kissé ez nyomasztó,
Nem úgy létezek már mint az átlag halandó.
Hallom az életet, érzem a világot,
Nem baj, ha nem látod azt, amit én látok.
Az alvás lehetséges kellemesebb,
Bár éberen sokkal érdekesebb…
Beállok lassan vissza a sorba,
Hogy legyen megint pénzem az éltető kosztra…
Gondolatok fejemben pro és kontra,
Üdvözöllek újra a rabszolgasorsban…
Helló, szia élet rendje, rég láttalak bizony ám,
Nélküled is megszületett eme pár sor mondókám.
Jó volt kintről figyelni, hogy mi folyik itt valójában,
Csak kár hogy még kevesen értik ezt mostanában.
Reméljük eljön egyszer az az idő,
Mikor az emberek tudata ehhez majd felnő.
Kinyílnak a kapuk és berohannak az emberek,
Hogy mit fognak látni…attól bizony félhetnek…
|
|
|
- február 27 2011 13:48:01
Szerencsés vagy, hogy látod...félni viszont senkinek sem kell...
Tetszett a versed.
Maryam |
- február 27 2011 13:50:32
Köszönöm szépen.
Örülök ha tetszett.. |
- február 27 2011 14:22:57
Jó a versed. Tetszik |
- február 27 2011 16:08:22
Jó kemény vers, gratulálok,de hogy mi lesz azt nem tudja előre szerintem senki!
Üdv: Pircsi |
- február 28 2011 15:45:47
Kedves Terco!
Szerencsésnek mondhatod Magad, ha mindig megtalálod a válaszokat a kérdésekre.
Igaz, hogy nem vagyok tisztában a vers valódi mondanivalójával, de ez talán azért van, mert én még egy átlag halandó vagyok.
Nem mindegy hogy hol, mikor, milyen kapuk nyílnak meg, és rohannak be az emberek, annyi biztos.
De "jobb félni, mint megijedni"!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|