|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Egy asszony fájdalma.
Üres hétköznapok, szürke gondolatok,
heves megszokás, vad semmittevés.
Kiszáradt virágok közt buzgó kertészkedés.
Asszony lelke szenved, sóvárog férjéért.
Válasz jön, csak ennyi: sok dolgom van még.
Gyönyörű virágként leszakították,
gyönyörű vázába beleállították.
Idővel azonban, öntözni fáradtság.
S ha hervadni látják többé nem locsolják.
Szegény virág, pedig, csak kis jóra vágyik,
s ha megkapja újra kivirágzik.
De elfeledték őt, sötét szobába zárták.
Szívét ezzel végleg leigázták.
Teltek az évek, a remény szerte foszlott,
s az egyhangú magány letáborozott.
Reménytelen szíve egyre csak sajgott
de gazdájának ez túl nagy gondot okozott.
Szíve dobbanása zengeti az eget,
mennydörgésként hallják földön az emberek!
A föld indult meg? Az ég szakad meg?
Nem! Nem! Ne félj! Csak az Ő szíven hasadt meg.
Helyén van a föld, fenn marad az ég,
de az életének értelme van-e még?
|
|
|
- március 01 2011 14:23:28
Kedves Purtanera!
Talán jól "tippelek", ha a Földanyánkra gondolok, akit Te asszonyként említesz a versben. Majd gondolok erre, ha nyáron mennydörgést hallok!
Nekem nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
