|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Amíg néném szoknyájába bújtam
drága anyám harcban állt a kórral,
tette értem, voltam szeme fénye,
nem értettem, hogy ugyan mi végre
nincs mellettem, akit úgy imádnék,
isten adta legszebbik ajándék.
Ki ringatott - nem emlékszem arra -,
szülőanyám, mondták, az Etuska,
mégis más 'ki fejem simogatta,
nádfedeles magányom ringatta.
Három év mi pihent gyermekvállon,
nem sejtettem, mért nem engem ápol,
kórteremből menve visszanézett,
hogy másért sírtam, könnye előtévedt.
***
Most itt állok. Szemed hályogában
régi emlék sejlik bánat-ágyban,
szívem hasad utolsó szavadtól:
bocsáss meg, ha nem adtam magamból.
***
Odakint a fagyos szél feléledt,
úgy tombolt, hogy csontjaimba égett,
lábam roggyant, egy pad nagyon vonzott,
fülemben, hogy ráztak egy kolompot.
***
Másnap délben kezemben az inge,
rajta vérfolt, még az is áldott dísze..
Hogy káromoltam akkor a jó Istent!
...de bocsásd meg a mi vétkeinket! |
|
|
- március 09 2011 10:33:13
Megrázó, és könnyekig megható!
Át tudom érezni...
Gratulálok! |
- március 09 2011 10:38:34
Zsanett!
Őszinte részvéttel nyeltem könnyeimet, ahogy versedet olvastam!
Már nekem sincs, aki a Világon a legdrágább volt! Együttérzek Veled!
Nagyon szépen búcsúztál, gratulálok: Pircsi |
- március 09 2011 10:46:36
hú de nagy vers, vannak komoly részletei, amik csak igazi költőben fogannak! |
- március 09 2011 11:28:35
Kedves Zsanett! csodálatosan szép és fájdalmas a versed.
Egy anya elvesztése mindig nagyon fáj, de kisgyermekkorban - ha jól értem- légyszí' írjál, ha nem jól értem -talán a legnehezebb.
Gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- március 09 2011 12:14:56
Drága Zsanett,
szemem tele könnyel, amikor írom Neked ezt a pár szót. Fájdalmasan szép a versed. Mélyről, őszintén fakadó szavaiddal átélem fájdalmad.
Szeretettel gratulálok: Mila |
- március 09 2011 13:42:27
Csodálatos megírása a
bánatnak csendnek
egyedül maradásnak
a gyermeki fájdalomnak!
Szívbe markoló szépséges
gondolatok melyekkel egyedül
maradok !Fájó szívvel Édesanyámra
gondolok magamban jajgatva sírok
Drága Zsanett szépséges
ez az örökké élő emlék
melyet élővé tettél mélyen
megdöbbentettél!
Szeretettel Csaba. |
- március 09 2011 14:18:57
Gyermeki fájdalmad - édesanyád elvesztése miatt - még a kőszívet is megrepesztené...
Átéltem veled szinte én is, mert ezt a fájdalmat csak az értheti, aki átélte már.
szeretettel mamuszka |
- március 09 2011 15:54:43
Jaj, kedves Zsanett... ő már a nagynénéd, vagy még édesanyádat siratod? 
Bármelyiket is, (vagy mindkettőt), nagyon megrázó. |
- március 09 2011 17:19:02
Én így értem, nagynénéd nevelt, mikor édesanyád meghalt.
Frenetikus vers! Gratulálok.
Szeretettel Joli |
- március 09 2011 18:02:39
Az összes nemlétező,vagy létező libabőröm borzong!
Ennyi Kedvesem! |
- március 09 2011 18:21:10
A balladák drámai feszültségével és tömörségével írtad meg ezt a szomorú történetet Rapistával egyetértve gratulálok szép versedhez!
Szeretettel, Zsanna |
- március 09 2011 20:13:16
Mély ,erőteljes fájdalom járja át lelkem legmélyét is mig olvaslak...nagyon átéreztem!
Szeretettel meghajtom fejemet:fava |
- március 10 2011 13:49:17
Nagyon-nagyon megható, mélységes fájdalommal teli vers. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
