Mióta ismerlek, csak érted élek,
S a szerelmem, soha nem ér véget.
Szeretlek, míg az égen csillag ragyog
Szeretlek, amíg életben vagyok!
Gondolataim este hozzád futnak,
De valyon a szívedig eljutnak?
Félek, hogy egyszer elszakít az élet,
És soha-soha többé nem láthatlak téged!
Jólenne ha tudnád mennyire szeretlek,
S történjen bármi, soha nem feledlek!
Akármit is gondolsz, akármit is teszel,
Életem értelme akkor is te laszel!
Szeretlek örökké, ha bele is halok,
De akkor bel?lem lesznek a csillagok!
gosivali - november 14 2007 11:24:49
Szép gondolatokkal jutsz el a vers legátélhet?bb szakaszához, ami számomra a vége. Hajlok afelé, hogy talán elég lett volna néhány sorral rövidebben írnod, hogy még kifejez?bb legyen a versed.
A második sorban felesleges a vessz?.