|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Radnai István:
VÉGPONTOK
- emlékvers -
amikor öl a vágy s fojtogat
burkot repesztenek az órák
életed elapad köldökzsinórját
a párkák a párkák elvágják
s magány két ujja fosztogat
belenyúl érzelmed bevarrt zsebébe
nem érzed a nők testén elég-e
s elvetélsz a versek magzatvizén
tengerparti kő leszel szirén
az éneküket böjti szélbe szórják
magaddal sem találkozol felhő
nap és hold között villámrózsák
után szivárvány szélcsend szellő
utolsó leheleted titkot tartogat
a félbemaradt papír szélén meglepetés
ha megöl a vonat-ölelés sín-ölelés
rájöttél szörnyek karjában mulasztottál sokat
magzati létedből kifoszt a gyönyör
s a szomjúság dúlt ajkain gyötör
még fosztogat még fosztogat
burkot repesztenek az órák
a test-idő elhagyja lelked ólját
|
|
|
- március 18 2011 12:51:08
Hm! Micsoda érzelmek!
gratulálok!
Szeretettel: marica |
- március 18 2011 13:10:44
Kedves István, nagyon,de nagyon az élettől való búcsúzás érződik versedből. Remélem, csak fikció. Ne ijesztgess!
Szeretettel: Mila   |
- március 18 2011 13:16:44
Kedves rapista! Nagyon szép ez a vers, de remélem, hogy nem a szó legszorosabb értelmében: "burkot repesztenek az órák, a test-idő elhagyja lelked ólját".
Szeretettel: Évi. |
- március 18 2011 13:23:54
Kedves rapista! értem, hogy miről beszélsz, illetve verselsz, legalábbis úgy gondolom.Szeretettel: Évi. Ha nem értesz velem egyet,úgyis prezentálod! Szeretettel: Évi. |
- március 18 2011 13:54:48
Odébb van az még Pistám!
Bár, nem árt valóban néha figyelmeztetni magunkat!
Ölel
Ágota |
- március 18 2011 15:01:46
Emlékversed józsefattilai végzetet idéz..., nagyon erős képekkel, jól megírva, úgy, ahogy azt Tőled megszoktuk. Gratulálok!
Üdv, Feri |
- március 18 2011 15:52:35
Rapista!
Nagyon mély érzésekkel teli versedtől kirázott a hideg!
Ferihez csatlakoznék a sinek miatt, emlékezés József Attilára!
Gratulálok: Pircsi |
- március 18 2011 19:36:33
Nagyon eltaláltad, a végén a zárlatod nagyon különleges, egyedi lett. Igazi remekmű!
Maryam |
- március 18 2011 19:38:49
Ki kéne emelnem több részt (az érzelmek bevarrt zsebét pl) de akkor inkább az egészet kéne.
Ritkán ír a költő remekművet. Még a legnagyobbak sem...minden nap.
Versed annyira megfogott, talán mert az érzelmek olyan síkjaira evezted csónakod, ahol az olvasó, parti fűzfává válik és simogatja leveleivel a lélek víztükrét.
Bocs... nem viccnek szántam, próbáltam hozzáemelkedni csodás művedhez.
szisz |
- március 18 2011 19:52:45
Szia István!
Hu! Nagyon jó lett!
Görgeted az egészet olyan, mint a láva hömpölyög, hömpölyög, ám a végén azzal a két sorral nagyon ügyesen megfogod és egy pillanatra megtartod. Visszatérsz oda, ahonnan indultál ahogyan írásod címében is láttatod.
Szeretettel: J. |
- március 18 2011 20:48:37
Micsoda metaforák, Te Jó Ég!
Vittem és gratulálok! Zsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
