|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Úgy éget a láz, mint tűz a Pokol forró üstje alatt,
Úgy éget a tegnap, mint mindörökké élő pillanat.
A láthatár vörös vonala szörnyű lángokban lángol;
Mögöttem az út felégett, s már csak hamvakban pislákol,
És kiáltok, kiáltok, de nem hallja e földön senki:
Egyedül vagyok a Pokolban, s már nem tudok szeretni.
A szerelem Pokol: tűzben fortyogó boszorkányfőzet,
Füstölgő sav-toxin, száz átokkal sújtott rúna-kőzet,
S az ördögök keverik e gyilkos alvilági nedűt;
És nincsen csók, mi ily tüzekben égetett szívet lehűt.
Hátam mögött szívenincsen szukkubusz örökkön nevet:
Elenyészek, ámde nem hagyok a sírkövemen nevet.
|
|
|
- március 21 2011 19:02:51
Tris!
Nagyon jól megírtad elképzelésed a pokolról, de onnan még senki nem jött visasza! Lehet, hogy a Menyországba kerülsz és ott van szerelem!
Versedhez gratulálok ircsi |
- március 21 2011 19:14:00
Kedves Trisz, szerelmi csalódásról szóló versed nagyszerű!
Szeretettel gratulálok: Radmila  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
