|
 Vendég: 47
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Betörve, mint a vadló,
igába fogva, földre-néz? fejjel,
körmömön kopogó patkó,
billogom tudatomba égetett jel.
Hajtóm káromkodása,
s ostora s?r?n csattan,
húzok lábam elé nézve,
kezes igásló öntudatban.
Megyek a zabos-tarisznya után,
jámboran nézve ez nem kevés,
s ha megsímogatnak olykor,
gerincemre gurul a remegés.
Szép szemem kiszáradt,
az út pora nem selyem f?,
bármikor elcserélhetnek,
nincs megszeghetetlen eskü.
S ha vén gebe leszek,
utam végén a vágóhíd vár rám,
egy gödör, vagy egy dögkút,
nem égbe-vezet? szivárvány.
Orrlikam tágul, szabadság
szaga van a kihívó szélnek,
de tudnék-e még vágtázni,
vagy csak álmodni tudok szépet...? |
|
|
- november 15 2007 19:31:54
Mélyr?l érkez? gondolatok - remek, nagyon hangulatversben, különös-különleges kifejez?eszközökkel (hogy csak egyet idézzek: "gerincemre gurul a remegés" - fantasztikus! )
- nyoma sincs az er?ltetett rímelésnek - egyszóval nekem versélmény ez a javából. Gratulálok, Kedves Aquarius! |
- november 16 2007 01:22:35
Ismét egy gyöngyszemet kaptunk T?led!
Köszönet érte! |
- november 16 2007 09:06:55
Gyönyör? versed ékes bizonyítéka annak, hogy nagyon szépet tudsz álmodni, és szerencsések vagyunk, hogy meg is osztod velünk ezeket az álmokat.
Gyula |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
