|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Torokban dobogó szív és visszafojtott lélegzet,
utolsó percek mielőtt elérkezne a végzet.
Remegő kézzel fogja a mikrofont és
még utoljára arra gondol, mit fog csinálni,
mikor felmegy és ott fog fent előttük állni.
Elhangzanak az utolsó bíztató mondatok is,
kihunynak a fények és elérkezett a pillanat.
Behunyja a szemét és nagy levegőt vesz, majd
egy határozott gondolattal a fejében elindul.
Az idő csigalassúsággal telik és ő felfelé közelít.
Hallja a közönség sikítozását de nem tudja kivenni,
hogy mit kiabálnak, vagy mit kántálnak.
Egy dolog jár a fejében, hogy a legjobbat nyújtsa,
hogy a legjobbat hozza ki magából, amit csak bír.
A lépcső soha el nem fogyó fokain lépdel felfelé,
majd hirtelen éles fény vakít a szemébe.
Felérve hihetetlen látvány tárul a szeme elé,
hatalmas tömeg, reflektorfény és az óriási színpad.
Felhangzik az első akkord és rögtön ráérez a ritmusra,
már nem gondolkozik, csak ösztönösen csinálja.
Mozdulatai mélyen a szívéből jön hiszen,
mindig erre vágyott, hogy ezt csinálhassa igazán.
Reflektorfény és csillogás…hisz ez élteti őt valóban.
|
|
|
- március 28 2011 10:21:14
Kedves Freiheit!
Versedben jól érzékeltetted a fellépés előtti torokszorító pillanatokat. Valamikor diáklány koromban én is sokat szerepeltem (énekeltem, szavaltam és színdarabokban is játszottam) és át tudom érezni, milyenek a fellépés előtti percek. Én mindig nagyon lámpalázas voltam.
De a csillogás szerencsére sohasem káprázatott el, még ma is úgy érzem, hogy jó egyszerű emberként élni.
üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 28 2011 13:49:03
Tetszett a fellépés előtti lámpaláz részletes leírása!
Gratulálok: Pircsi |
- szeptember 13 2013 11:40:19
Jól festetted le a fellépés előtti perceket. Tetszett: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
