|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szerencsi Anikó
Haza és becsület
Körülöttem csend, szinte sír ez a néma táj,
Tudod, lelkemben rég érzem: haldoklik magyar hazám.
Némának kellene maradni, de nem bírom szótlanul soká,
Ökölbe mozdul kezem, szememb?l könnycsepp keresi útját.
Sokan hallgatnak, mert tudnak hallgatni r11; én nem ezek közé tartozom.
Szólok, mikor érzem: szólnom kell, nem fojtom el végtelen bánatom.
Nemzeti szín? zászló, országalma, jogar, korona,
Turulmadár az égbe vágyik, palástot húz röptének vonala.
Nem számít az ?si név, a véres ?si kard,
Nem számít, ha beteg sem, nem számít a magyar.
Döntsünk romba mindent! Kórházat, gyárat, iskolát,
Idegen kezek hagy birtokolják! Adjuk el gyorsan a hazát!
Hát nem! Nem és ezerszer nem! Nem adjuk a magyar földet!
Nem adjuk életünk árán sem, nem eladó a becsület!
Vigyázz! Áruba csak egyszer bocsáthatod, csak egyszer teheted meg,
Pénzt csak egyszer kaphatsz érte, a többit te fizeted meg!
Hiszed vagy nem hiszed, van, ki mindenek fölött áll.
Figyeli minden lépésed, ismeri az összes hibád.
? nyújtja be a számlát, ha utad végén hirtelen megállsz,
S a csekkre egy mondat lesz írva: becsületeddel együtt adtad el a hazát. |
|
|
- november 18 2007 08:47:34
Szia Szerike! Nagyon szépen megfogalmaztad a haza és becsületr?l szóló versedet nagyon tetszik. Gratulálok.
Üdözlettel Klári |
- november 18 2007 10:56:55
Nagyon lelkesre sikeredett ez a vers, pedig nehéz ám visszaadni egy jelen id?szak hangulatát. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
