|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Apánk fáradt, lépte lassú,
élete árnyéka hosszú,
Emlékezése hiányos,
lyukas a múlt, már nincs jelen,
jövő üres, igénytelen.
Egy márciusi hajnalon,
elindult..útja céltalan.
Fehér köd száll a határra,
fagyos pára hull hajára..
Süket a csönd, nem jár senki,
aki segíthetne neki.
Nem emlékszik, merre járhat,
előtte egy vizes árok...
Belebotlik egy nagy kőbe,
nagyot zuhan a mederbe,
kapaszkodna, nincs ereje,
teste kihűl, merevedve.
Aki ismerte, keresi,
de nyomát nem leli senki.
Harmadnapon egy traktoros,
rábukkan - de ez tragikus...
Egyszerű volt az élete,
három fiát felnevelte.
Nem volt beteg, csak magányos,
a magány gyakran halálos. |
|
|
- április 09 2011 09:37:05
Kedves Mamuszkám!
Könnyeket csaltál a szemembe, olyan szép ez a megemlékező versed. Szeretettel gratulálok!
Évi. |
- április 09 2011 10:15:14
Kedves Mamuszka-Sarolta. Nagyon szomorú. Nagyanyám, KRL írt nemegy ilyen hangulatú elbeszélést... A vered viszont szép. |
- április 09 2011 10:38:21
Drága Mamuszka, nagyon szép képet festettél elénk.
Szeretettel gratulálok! Nekem nem volt sem nagyapám, sem apám, mind meghaltak, elestek a háborúban. Semmi emlékem velük kapcsolatban nincsen. Én ennyivel szegényebb vagyok lelkileg.
Szeretettel gondolok Rád: Radmila |
- április 09 2011 10:38:56
Kedves Mamuszka!
Igen megható megemlékezés édesapádra!
Eléggé beteggé tudja tenni a magányosság is az embert, nem is kell ahhoz egyéb betegség!
Sokan egyik percről a másikra mennek el, örökre!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- április 09 2011 10:44:36
Varika drága!
most - az évfordulón - apósom halála ihlette - írtam...
szó szerint ez történt vele.. elveszett az emlékezete, elkóborolt gyakran és ez lett az utolsó útja
üdv. mamuszka |
- április 09 2011 10:46:15
Kedves Domonkos!
Ez igaz történet - apósom utolsó útja...mire megtalálták, kihűlt...sokat szenvedhetett, mire ez bekövetkezett |
- április 09 2011 10:58:10
Radmila kedvesem !
A nagyszülők szerepe az én életemben meghatározó volt, igyekszem most nagyszülőként kiszűrni a tanulságokat - vegyes emlékeim vannak - novelláimban majdnem minden nagyszülőmről megírtam emlékeimet
ez a vers az apósomról szól - keveset tudok róla, de mikor magára maradt, értelme elborult...nem lehettünk vele... halála megrázó és értelmetlen volt..
de szükségszerű...sokat szenvedhetett, mire egyedül meghalt, véres kezein látszott az élni akarás kétségbeesett kapaszkodása..
köszönöm együttérzésed szeretettel ölellek - mamuszka |
- április 09 2011 11:02:32
Zsuzsanna kedves!
A magány lassan ölő méreg, de előfordul, hogy hirtelen tragédiát okoz
"halálodra magad maradsz" - írta regényében H. Fallada - de nem mindig egyformán tragikus
köszönöm, hogy átérezted a fájdalmat /apósom/ halála olvasáskor
szeretettel mamuszka |
- április 09 2011 13:19:29
Igen, halálunkra magunk maradunk... Mamuszka, csodálatosan megfogalmazott versedhez szívből gratulálok! Zsanna |
- április 09 2011 13:39:01
Sajnos akit nem vigyáznak féltő szemek, sokszor így jár. Tragikus!
Az emlékezés viszont szép! Gratulálok: Piroska |
- április 09 2011 18:53:36
Bocsi, már megint eltűnt, amit írtam. Szóval: nagyon-nagyon szomorú, de nagyon-nagyon szép... |
- április 10 2011 08:51:52
Zsanna kedves !
köszönöm - néha szükségünk van egyedüllétre, de az ember társakra vágyik, nincs szomorúbb, mint egy magányos öreg, akit bántanak...pedig ez manapság gyakran előfordul...
Apósom - akiről a vers szól - agyilag is elszállt már, nem ismert meg
senkit - ez az igazi magány
szeretettel mamuszka |
- április 10 2011 08:53:00
Köszönöm Piroska
érző lélek vagy - örülök, hogy velem voltál gondolatban, mi8kor olvastad
szeretettel mamuszka |
- április 10 2011 08:54:32
Tris drága!
ne mérgelődj, velem is folyton ez történik és melléütök..és bosszankodom
értékesebb, hogy újra leírtad - köszönöm
szeretettel mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 13. szombat,
Antal, Anett napja van.
Holnap Vazul napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
