Ezek a város fényei, megannyi fényforrás
fénypászmák az utcákon, az élet fénylőn pompás
Őrült éj, suhanó autókon tükörmontázs
Reflektorok, vörösen izzó hátsó fényforrás
A sebesség vihet minket szét s össze
Bármelyik esős napon
Blues-ra sikolt a fék,törve
csikorogva húz a kerék az aszfalton
Hát ez villant elő az eső függönyén
Mikor tántorogva kopogtatott az ajtó üvegén
Agyon ázott újságját hóna alá gyűrte
Kinyújtott kezén az ujjai kérésre görbülnek.
Nincs idő, a közúti lámpák zöldhulláma diktál
A kipufogók bűze a párával szövetségbe száll
Moccan az autófolyam sodorja ami útjába áll.
A lapok, sebzett madárként hullanak s az eső szitál
Ezek a város fényei, ragyogó örök mozgás kereng
Mintha az árnyék azért lenne,
hogy a lüktető csillogást kiemelje.
Ezek a város fényei, monoton zaj az utcák élete,
A sziréna sikoltva,megtöri ,fültépő vészt jelezvén
villanó ütem kék vörös, mint a vér a járda peremén
gyongyszem555 - április 13 2011 04:18:07
Kedves HenriEtta!
Mintha Budapesten ülnék az autóban egy esős napon a zöld lámpára várva.
"Agyon ázott újságját hóna alá gyűrte,
kinyújtott kezén az ujjai kérésre görbülnek", szép társadalomrajz.
Összességében nagyon tetszik a versed.
Szeretettel: Évi.
Radmila - április 13 2011 08:59:21
Szép képet festettél. Szeretettel gratulálok: Radmila
agota - április 13 2011 18:45:12
Jó képek,jó versben.
Gratulálok.
Ágota
