|
 Vendég: 38
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kereslek az éjben a csillagok között,
Szerelmes szived már messze költözött.
Kutatom szemeid,kutatom a Napban,
Szerelmednek lángja fagy lett a hajnalban.
Hallgatom a szélnek titkos susogását,
Meglelem tán benne hangod csábitását.
Kémlelem az égnek tenger végtelenjét,
Megdöbbenve érzem lényed messzeségét.
Járom az utam mély gondolatba veszve,
Egyszer látlak még,gondolom remélve.
Figyelem sok ember boldog nevetését,
Felismerem rajtuk mosolyod emlékét.
Nézem a fiút,ki a szerelemt?l lángol,
Elhagyott szivem ma újra reád gondol.
Átölel egy lányt,boldogan nevetve,
ma is érzem kezed,érzem még remegve.
Csodálom a lányt,szeme boldogan ragyog,
Ismerem az érzést,veled voltam boldog.
Ma fájón szeretek,de boldog még lehetnék,
Ha visszatérnél,s örökké csak veled lehetnék. |
|
|
- november 22 2007 10:38:50
Szépen rímel? vers, amely egyben búcsú a szerelemt?l, de a vágy még mindig vissza-visszatér. |
- november 22 2007 12:13:40
Szia NagyÁgota! Nagyonszép megfogalmazással írtad versed. a két els? verszakod nagyon tetszik szép a fogalmazás folyamata. Gratula
Üdvözlettel: Kormi |
- november 24 2007 21:33:46
ez nagyon meghato vers..... ...meg a fagyos szivet is felolvassza.........tovabbbi sok sikert pusz-nyusz rokkgirl |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
