|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
aznap a falu határában
rohanóra fogtam, s kerítésedig meg se álltam
emlékszem Rád - az udvart seperted
futó ölelés, s már Erzsikével
az erdőn a fészkeket lestem
alkonyatig voltam vele kacagó gyermek
házadba megtérve körénk nehezült
a néma este
ketten altattuk
szemünk apró szemében az Álmot őrízte
s mosolyoddal körömszakadtik óvtad
- neki ne kelljen
de amint aludt, anyját együtt sirattuk el
velünk fájt távolból a templom kis harangja
a rádió hallgatott - sértett a muzsika
fehér sörhabfellekekt húzott a hajnal
a részegen reszkető lég fölé
- az ég biztos nem tudja
éjjel is csak dorbézolt, mit neki egy élet múlta...
majd mintha mégis, mintha valamit érezne...
vagy a reggellel érkező
szitáló eső nem könnye, csak az elemek játéka lenne?
...
fejszecsattogás vágja fel bennem most a
csenevész csendet
...vagy...
rögök kopognak?
ma Téged temetnek |
|
|
- április 30 2011 16:59:08
Narnia!
Nagyon szomorú a versed, de jól megírtad!
Gratulálok: Pircsi   |
- május 01 2011 11:25:22
Tetszett...
Maryam  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 08. péntek,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
