|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Megint úgy érzed, vége már...
Oson az ?sz el?l,
szökik a nyár,
s nyomában fénytelen
sötétség terem,
és a fekete,
ködfátylas éjeken
megcsikordul benned
újra a félelem,
ahogy a kozmikus éteren
a holtak - küldte
elmúlás árnya vár,
les rád lopva,
hidegen,
ezen a fakó,
búcsúzó nyárutón is...
és megriadt lelkeden - mint
halálos betegen a gyilkos láz,
a végzetes -
végül kéjesen elpihen
ez a hívatlan,
örök idegen...
Ilyenkor meghal
belül az indulat,
nincs megbocsátás,
sem harag.
Már nem számolod
a napokat,
úgysincs barátod,
ki meglátogat.
Az éjben veled
a Hold vacog,
körötte sápadt csillagok.
Szél el?l perdül
a r?t falevél,
s gyáván a földre hull,
ha jön a dér.
A napsugár már csak
villanás,
fagyott mosolyú,
hamis varázs.
Magányos éjek,
ködfátyol, homály...
álomból riaszt
egy bús kormorán.
Az égb?l int le bús apád,
és könnyes álom a jóanyád.
Csak illat és lábnyom már
az úton át feléd csaholó
kiskutyád...
Nagyon magad vagy,
egymagad,
semminek érzed így magad.
Ne csüggedj,
mégsem vagy egyedül,
hiszen a sírodra gyertya ül
egy magányos ?szön,
s a lelkedet
lobogó gyertyaláng
érinti meg.
Gyermeked csendben
mormol egy imát,
s megpillant újra
a könnyein át...
Ne csüggedj,
nem vagy egyedül,
amíg a sírodra gyertya ül...
Az ?sz csak akkor lesz
örök nekünk,
ha eltemetjük
a gyermekünk... |
|
|
- november 22 2007 17:47:48
Nagyon szomorú,megrendít?en szép sorok.
Az ember csak csendben együttérezni tud. |
- november 22 2007 17:52:20
Köszönöm szépen, hogy itt voltál, Kedves Cookie. |
- november 23 2007 07:06:50
kedves vali!
Lemerevedtem!
Valami felülmulhatatlan er?vel hatott rám ez csodálatos képekkel
megelevenített vers.
Egy élet zajlott le bennem, és az elmúlás, együtt az örökkévalósággal. Épp tegnap temették egy kedves Barátunkat aki nagyon hirtelen 49évesen hagyta el a földi életet. A lány 19 éves, a fia 20. Nagyon remek család! Imádták Édesapjukat, és ? viszont hercegn?, s hercegként látta gyermekeit. Iszonyú együtt érzés hasította szívemet. Köszönöm e csodálatos verset, mely katarzis volt érzéseimnek.
Ne haragudj, hogy így kibukott bel?lem.
Gratulálok szeretettel: Marika  |
- november 23 2007 12:11:00
Köszönöm kedves Marca, és azt külön is, hogy megosztottad velem gondolataidat. Tudod, a gyász elszigetel... Nehéz kivinni az emberek közé, és azt kérni: "gyere ülj le velem a gyászolók padjára...". És nehéz oda leülni is...
Köszönöm Neked... |
- november 23 2007 12:14:15
Szomorúan szép a versed, mint mindig! Szeretettel: Erika |
- november 23 2007 17:07:29
Nagyon szép és megható a versed, ölel: Ildi |
- november 23 2007 20:25:32
Köszönöm Erika és Ildikó kedves szavaitokat. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
