|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
A föld vagy. A fény vagy. Te vagy az élet.
Rabságod kegyelmet követelve ébred
Újszülött elméd gyöngyöző szikláin át,
De táncod ingatag még, mint szélben a kalász.
Lépteid fáradt, féltett kincseid romjain
Üldözött vadként rohannak tovább,
S ahogy eltűnő ifjúságod halk szava csendül,
Életed húrjain megszólal az egyetlen fohász.
Add meg hát magad, engedd a Létnek,
Hogy elsorvadt, merev tested kínjain túllépve
Ráleljen valódi békéd mélyére,
Hogy láss, halj, érezz, hogy Élhess.
|
|
|
- május 14 2011 08:59:25
 Szép vers, de szomorú!
Gratulálok: Pircsi |
- május 14 2011 12:55:02
Nagyon szép versedhez gratulálok! 
Szeretettel: Vali. |
- május 14 2011 13:34:23
Nagyon szép!
Gratulálok!
Szeretettel: Helena |
- május 14 2011 13:41:40
Az én olvasatomban egy ember életét írtad le, a végső "valódi békéig". Ha tévednék elnézést! Komoly, nem egyszer olvasós vers! Gratulálok! Piroska  |
- május 14 2011 18:44:16
Nagyszerű írás. Úgy legyen! |
- május 14 2011 19:07:27
Így legyen!
Gratulálok.
Ágota |
- május 14 2011 20:31:36
nagyon szép.. |
- május 15 2011 13:20:48
Az igazi újjászületésért mondott szép fohász...teljesüljön
Gratulálok szép versedhez Szeretettel, Zsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
