Aki felfedi, mit én sem tudhatok testem rejtekén
hol vannak a dallamra kelthet? húrok, melyet,
ha megpengeti, szerelem dalt fakaszt
a játékos, érzelmes mozdulat.
Ez remegve arra késztet, legyek én is merészebb,
kábultan engedek, ujjaimmal keresek és ösztönb?l
lelek az érzékeny helyre, mikor minden egybe,
örökre beégetjük minden ujjbegyünkbe,
a közös szerelem ritmusát, a megtalált végtelen harmóniát.
Mindketten suttogva, ezerszer mondjuk el, mint imát:
legyen titkunk mindhalálig szívbezárt kehely,
ne mondjuk senkinek se el, hogy hol van az a hely.
