|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Keskeny pallón visz az utunk,
míg a túlsó partra jutunk.
Kapaszkodunk, bukdácsolunk,
rettegünk, hogy lezuhanunk.
Alattunk rohan a folyó,
hullámokat korbácsoló
szél kergeti a habokat,
sodorja a hordalékot.
A függőhíd ingadozik,
kötélkorlát málladozik.
Át kell jutni mindenáron,
át a bizonytalanságon
fájdalmakon, csalódáson.
Túlsó parton vár az álom,
ott béke és boldogság van,
Már régóta oda vágyom,
a végleges Nirvánában. |
|
|
- május 23 2011 09:08:10
Mamuszkám!
Nagyon szép versedhez szívből gratulálok, de még ne vágyódj!
Puszillak, ölellek: Pircsi |
- május 23 2011 09:16:02
Drága Mamuszka, a függőhíd az élet szimbóluma, amelyet végig kell küzdeni, és a túlparton a Nirvána. nagyszerű gondolatvitel.
Szeretettel gratulálok kiváló versedhez: Radmila |
- május 23 2011 09:34:59
Kedves Mamuszkám, versed csodálatos, nagyon tetszik, de az utolsó versszak már nem annyira.
Igaz,hogy Buddha szerint a legmagasabb boldogság állapota a Nirvana, de Neked még itt a Földön kell ezt megtalálnod és - mivel optimista a szemléletem - úgy gondolom, hogy meg is fogod találni.
Drágám, nagyon tetszik a versed!
Szeretettel: Évi. |
- május 23 2011 10:03:33
Mamuszka! Nagyon jól megfogalmaztad, ahogyan haladunk a túlsó part felé. Azért a két part között kellemes sétálni, és még sokáig ott is maradni.
Gratulálok versedhez!
Szeretettel: Vali. |
- május 23 2011 10:23:15
Pircsikém!
Még sosem jártam függőhídon - szívesen kipróbálnám, bár félnék a zuhanástól..
a Nirvána a teljes, tökéletes nyugalom, erre nagy szükségem lenne.
szeretettel mamuszka |
- május 23 2011 10:26:34
Radmila drága!
Bizony jelképesen mindannyian átmegyünk ezen a küzdelmes, félelmetes, bizonytalan hídon...aki átjutott, annak már jó...főleg ha igaz a tanítás, hogy a tökéletes semmi vár ránk ott...nem szeretnék állatként feltámadni .
ölellek sok szeretettel mamuszka |
- május 23 2011 10:28:14
Évi drága!
köszönöm a látogatást, optimizmusodra nagy szükségem van minden nap
szeretettel láttalak mamuszka |
- május 23 2011 10:30:33
Kedves Valikám!
még a hídon hintázom és félek, nem nézek le a szakadékba...igyekszem átjutni és ott nyugvásra lelni...megígérem.
szeretettel mamuszka |
- május 23 2011 11:30:49
Kedves Mamuszka-Sarolta!
Én sem rajongok a hidakért, de azért jó versedet túlságosan is pesszimistának találom.
üdv Domokos |
- május 23 2011 12:17:53
Domonkos kedves barátom!
Való igaz, ez a vers pesszimista - mert alapjában én is az vagyok...- mit ér az élet, ha semmi élvezet, lehetőség nincs már benne.- csak magamat áltatom néha, hogy érdemes..tovább csinálni / elvagyok,mint a befőtt!/ - és...?
mindenki viszi a maga keresztjét és elképzelni sem lehet, mit érez a másik...a pozitív gondolkodást javasolni - közhely - nekem nem jött be! Tíz éve ez tartott életben...haszontalannak érzem a létem.
szeretettel ölellek mamuszka |
- május 23 2011 15:50:37
Mamuszka! Remekül hasonlítod életünket egy ingatag hídhoz, amin csak előre lehet menni! Remélem messze még a túlpart! Gratulálok szeretettel: Piroska  |
- május 23 2011 18:12:44
Piroska54
remekül felismerted az életút szimbolikus ábrázolását...
hogy átjutunk-e vagy lezuhanunk..? Amit előírtak nekünk - valahol a Sors könyvében - persze, ha van ilyen...
szeretettel mamuszka |
- május 23 2011 18:46:02
Nem elég rögös, még függőhidazni is kell  , micsoda megpróbáltatások.
Jó hasonlat az élet elviseléséhez, küzdelmeihez.
Szeretettel Joli |
- május 23 2011 20:09:36
Jolikám!
Gondolj csak bele - mennyi megpróbáltatás vár ránk - ami kikerülhetetlen, ha túl akarjuk élni../nem akarok politizálni, de.!!!/
Ki kell bírni azt is, amit nem mi idézünk elő, mert a Nirvánát ki kell érdemelni
ölellek mamuszka |
- május 24 2011 08:39:55
Versed első részer remekül megkomponált allegória. A második rész pedig egyértelművé teszi, amit az elején csak sejt az ember.
Szeretettel, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
