|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mikor írom néked e dalt
magamat siratom árván
csak a sorsomat foltozgathatnám
ha összeraknám múltamat.
S mi kihullna majd a rostán
örvénylő mélyére húzva
elnyelné magányom szakadéka
és többé nem fájna talán.
Mikor hozzád szól majd dalom
a bánatom panaszolnám
összetört életem maradékát
hogy megítéld,eléd hozom.
|
|
|
- május 24 2011 10:37:22
Nagyon szép szembesítése a múlt emlékének a jelen maradékával.
Szeretettel, Feri  |
- május 24 2011 11:16:12
Elgondolkodtató sorok.
Gratulálok.
Ágota |
- május 24 2011 11:46:20
Nekem is nagyon elgondolkodtató, szomorú a versed,
de nagyon szép!
Gratulálok: Pircsi |
- május 24 2011 13:39:26
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- május 24 2011 17:22:31
Kedves Lazarhzs!
Mélyről jövő gondolataidat érzéki versé formáltad, nagyon szépen.
üdv:gufi |
- május 24 2011 17:43:54
Keserű gondolatok, szép versé formálva!
Gratulálok! |
- május 24 2011 19:41:45
Mélyen elgondolkodtató keserű sorok,gondolatok...
Szeretettel:fava |
- május 24 2011 21:36:51
Szomorkás szép versedhez szeretettel gratulálok! Zsanna |
- május 25 2011 07:33:14
Szomorúan szép versedhez gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
- május 25 2011 13:12:27
Ha ennyien olvastok,már nem is vagyok olyan szomorú...
Köszönet mindenkinek !!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
