Az utolsó reményem volt az a találkozás.
Ha minden hazugság, a szemed az igazat
Mondja majd. Bárcsak elfutottam volna!
Bárcsak ne láttam volna, hogy mindaz,
Ami valaha benned élt, már meghalt!
Üresen néztél rám... Hol van a vágy?
Hol a szenvedély, a szerelem, a bánat?
Pedig annyira örültem, hogy láthatlak...
Sajnálom, hogy nem tudtunk a boldogság
Édes vizére evezni együtt. Te feladtad.
És mindhiába küzdöttem helyetted is, drága.
Csak azt remélem, egyszer megbocsátasz...
gosivali - november 25 2007 19:29:34
Kedves, tiszta, szomorú-szép üzenet...
loretta - november 26 2007 09:18:17
Köszönöm a hozzászólásokat.
Kedves Kenuru, Neked csak annyit még, ha igaz, akit valakinek mondtál, te is megtapasztalod, hogy mondani könny?, hogy túl kell lépni, de a gyakorlatban...
