Ha lehetne Én lángoló t?z lennék,
vörösen izzó lánggal lobognék.
Se víz, se szél, se por, el nem oltana,
melegségben a szeretet izzana.
Hidegben a fázó szíveket melengetném,
melegben parázsként a telet idézném.
Lassan, csendesen, fáradtan elálmosodnék,
s nem venné senki észre, hogy örökre elaludnék.
gosivali - október 10 2007 15:33:04
Szeretetteli, szép, bár kicsit szomorkás gondolatok remekül megírt versben, feltételezvén, hogy az utolsó mondat csak múló, pillanatnyi gondolat.