|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
CÍM NÉLKÜLI TÖREDÉK 1966-BÓL
– amikor Ági nem akarta kihordani a gyereket –
… Mert az ember csak a halál árán élhet,
és nem tudjuk az sem, érték-e az élet,
nem látjuk előre, hogy mit hoz a sorsunk,
nem tudhatjuk az sem, hogy jó-e, hogy vagyunk?
Legyen vagy ne legyen: nem tudok dönteni,
– szeretni, szenvedni, szeretni, szenvedni –
… Nem barom a döntést, szólani nem tudok,
– hagyjatok, hagyjatok, hagyjatok, hagyjatok – !!
…
Ha azt mondod, hogy nincs: elfogadom – ez van; –
de tőlem ne kérdezd, akarom-e fiam!
(Budapest, 1966 február)
Mint köztudott, a fiunk végülis megszületett – másként hogy lennék most nagypapa – de ez az ügy olyan törést hozott kapcsolatunkba, hogy nem lehet csodálni, hogy (éppen a 3. házassági évfordulónkon) Ági elköltözött, majd hamarosan elváltunk. Szerencsére a gyerek érdekében »diplomáciai kapcsolataink« hamarosan rendeződtek. Ági végülis harmadik házasságában találta meg nyugalmát, de nem sokkal első unokánk születése után meghalt.
|
|
|
- június 06 2011 10:46:29
Domokos!
Nagyon megható történet, gyönyörűen megírva!
Szeretettel gratulálok: Pircsi |
- június 06 2011 11:02:34
Kedves Domokos Bátyám!
Keserédes versedhez gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- június 06 2011 11:04:27
Meghatóan mélységes érzelmeket közvetít a versed.
Maryam |
- június 06 2011 13:16:38
Köszönöm, és a kommentet is.
Ölel
Ágota |
- június 06 2011 15:25:07
Itt jártam.
Elolvastam1+2szer de nem elégszer!Nagyon jó! |
- június 06 2011 16:42:51
Kedves Domokos versedhez gratulálok, és a fiadhoz, unokádhoz is.
Szeretettel: Radmila |
- június 06 2011 18:09:03
Domokos Édes Lelkem! Ne tedd ezt velem, mert meghasad a szivem. Mikor olvastam versed, s végül végére értem, nem tudtam teljesen mire vélni a a dolgot, jó, hogy kommentet füztél hozzá, ami köszönök. Annyi fájdalom tükrözödött soraidból, ami már hasitott. DE értem, megértem.
Sikerült átadnod nekünk, azt a fájdalmat, ami téged gyötör.
Szeretettel olvastalak, mint mindig: zsuzsa, ja hogy gratulálok, az már nem kétséges, csak elfelejtettem ideirni. |
- június 06 2011 20:21:58
Az ilyen történetek megírásához kell igazán nagy erő...
Nagyon megható vers...főleg a befejezés. |
- június 07 2011 15:31:48
Nagyon átjött a gyötrődés! Fájdalmas emlékeket idéztél.
Gratulálok!
Piroska |
- június 07 2011 15:37:15
Szép ambivalens érzések, amilyen maga a szitu volt...
Gratulálok! Zsanna |
- június 07 2011 18:39:29
Köszönöm a hozzászólásokat... Hát, így visszanézve is borzasztónak érződik, hát még akkor milyen volt. De mindent túl lehet élni.... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 02. vasárnap,
Lehel napja van.
Holnap Hermina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
