|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Végtelennek tűnő utak
Mélységesen vérző hegyek,
Mondjátok meg nékem azt,
Tiszta levegőt hol vegyek!
Meghalt remények között
Hazudnak tegnapi virágok,
Szirmaikkal pedig üzenik,
Hogy én úgy, de úgy hiányzok!
Hiányzok? Ugyan, mondjátok kinek?
A mindig mélabús örök hegyeknek,
Vagy a hazugságba font hajnaloknak,
Kik mindig azt zengik, hogy engem szeretnek?
Minden éjszaka- minden hajnal
Csak egy kőbe vésett fájdalom,
Kár volt élni annak a szobrásznak,
Ki ily szerencsétlen életet álmodott!
Végtelennek tűnő utak nyíljatok,
S ne kegyelmezzetek én nekem,
Mert bűnhődnöm kell mostanság
Erről szól most, viharvert igazi életem!
Puhány éjszakák foglya voltam,
Hittem, lehetek én is egy csillag,
De csak egy silány bohóc voltam,
Ki lett az örök színpadon színvak!
Véget értek öröknek tűnő álmok,
Ma evangéliumi szavak szólnak,
Melyek reményt keltenek bennem,
Hogy talán mégis szebb lesz a holnap.
Hogy szebb lesz a holnap? Nem tudom!
De azt tudom, hogy küzdelem vár reám,
Melynek végén eldől a régi nagy kérdés,
A sorsom: ÖRÖK ÉLET, VAGY ÖRÖK HALÁL! |
|
|
- június 17 2011 20:43:16
Elkeseredett hangulat árad szép versedből. Szeretettel: Radmila |
- június 18 2011 15:00:13
Tenger!
Nagyon szomorú hangvételű verset írtál, nagyon el lehetsz keseredve!
Hidd el,egyszer minden megoldódik!
Szép a vers, gratulálok: Pircsi |
- június 18 2011 19:39:14
Szép!
Sajnos a többségünk,hasonló gondokkal küzd.
Talán valóban van megoldás.
Ágota |
- június 20 2011 15:26:38
Nagyon szép lett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 04. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Aurél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
