Egy csondes oszi este setalgatunk
Csak a telehold volt a mi lampasunk
Szemedben megcsillant egy fenysugar
Tudtam, hogy gondolatod a multban jar
Faradt tekinteted eletre kelt
Nem szoltal,de hirtelen ram neztel
Az arcunkat cirogatta az enyhe szel
Lattam szemedben, hogy a mult szava kerlel
Erotlen kezedet , kezembe vettem
Vartam, hogy szolj hozzam kedvesem
De csak a csond ami sugott neman
S kez a kezben setaltunk tovabb az utcan
Arebb egy ismeros fa, lombjai takart
Alatta egy kis pad, csak minket akart
A szel ismeros halk zenet hozott hozzank
Leultunk, atoleltel, s mohon csokoltal
Ujra az fiatal szerelmes fiu voltal
Szivunkbol messze kergetuk az oszt
Ugy ereztuk mienk ujra a forro nyar