|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Meghitt természet
Dögszagot cipel a szél,
A nap áltatóan beszél,
Hogy van még remény...
Haláltáncot járnak a fák,
A felhők suttogják,
Hogy a föld sírt ás...
A víz megmérgez,
Mikor vak szükséglet,
Hazugan igaz természet...
Csiperkében áramló erő,
Levelekbe borult erdő,
Árulóan tisztító eső...
Tiszta kék madár,
Mégis csak rabság,
Hisz hűséges a halál...
Szimbiózisban él,
Mert lefolyik a vér,
És dögszagot cipel a szél... |
|
|
- június 27 2011 09:37:19
Nagyon pesszimista hangulatú a versed. SZeretettel gratuklálok: Radmilaa |
- június 27 2011 09:47:01
Mesmeró!
Rég jártál erre!
Nem túl vidám a versed, de egyértelmű!
Gratulálok: Pircsi  |
- június 27 2011 13:09:14
Kedves Mesmero!
Talán a sírt mi, emberek ássuk! A Földét, és a magunkét is!
S éppen ezért amit szépnek látunk, az a valóságban még sem az?
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
