|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mily távol vagy akár a Nap,
fakadó vesszőn a szőlőszem,
lédús, Nap érlelt fürtbölcsőn,
melyre szellő szőtt porköpenyt.
Odakint sebes fellege az égnek,
szél kergeti őket vészesen
alábukik havat kavar éppen,
ablakra a tél jégvirágot vésett.
Lassan a tavasz feloldja a telet,
tudom menned kell, engedlek,
de jégvirág nő szívemen
csak odakint lesz kikelet.
A virágok benövik a ligetet,
előbújnak a Margitszigeten,
kezem fogtad itt tündérszigeten
és sétáltunk a nádszigeten.
Papír ajkat csókolok már,
sóváran egy képen, ámbár
hozzád szólok, mégis egy
fehér lap ki hallgat.
Bánatom, kék vérét issza,
csodában már nem bízva,
nem lesz már bearanyozva,
csak lesi bánatomat.
Ha kérhetnék szerelmestől,
ki boldog, kezet, csak egyet,
ki mellett szerelme ébred,
tintám mindig arany lenne. |
|
|
- június 30 2011 15:58:01
Szép sorok, szép hasonlatok kedves Funti.
Megmarad örök bánatnak ez a szerelem?
Ez a hasonlatod különösen tetszett, fakadó vesszőn a szőlőszem
Szeretettel Joli |
- június 30 2011 16:40:10
Funti!
Nagyon szép a versed, nagyon szomorú is sajnos!
Tudom, hogy milyen érzés!
Gratulálok: Pircsi  |
- június 30 2011 20:47:39
Megható, szép sorok...
Szeretettel:marina |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
