|
 Vendég: 122
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ironikus hangon szólt egy tanárom hozzám:
Ó, te melankolikus lény, te kis szegény legény,
Mondd csak... mi is a vers ?
Hallottam fricskázol szép szavakat,
S összekötöd értelmesen azokat !
Valahogyan beképzeltnek tűntem,
De boldog voltam és sunyi szemébe néztem,
Használva olyan hangnemet,
Mellyel az orrára tudtam koppantani és
Szám szélén mosolyom kielégített.
Tanár úr ! A vers, egy sirály mellében van,
Mert örökkön a szelek hátán,s léte ott a viharban,
Mikor ifjúként elhagyja a szárazföldet,
Visszatér éretten, erősen kit le nem győztek.
A vers egy sas, melynek vas csőre van,
Szíve nyitva áll magasan,
S mikor fent az Ég üresnek tűnik,
Kiált egyet, alulról nézve zongorabillentyűknek látszik,s megbabonázza ki rátekint.
Ma az Ősz jött hozzám,
Tanár úr, már rég nem szeretkeztem,
Szeretek egy ifjú fáraónőt,
Tanár úr, megyek s az ajtót bezártam mögöttem.
|
|
|
- július 05 2011 19:52:29
Tetszik a hasonlatod a madarakkal, érdekesen szőtted össze a mondanivalót.
Szeretettel Joli |
- július 05 2011 20:29:02
Elemér!
Nagyon érdekeset írtál!
Jó gondolatok!
Gratulálok: Pircsi |
- július 05 2011 20:34:36
Hmmm!! Rágódom.
Ágota |
- július 05 2011 20:47:25
Elemér, ahány versszak, annyi költői kép a versírásról, kivétel az utolsó versszak. Várjál már Te is azzal a múmiával, és bezárt ajtóval.
Szeretettel gratulálok szép versedhez: Radmila |
- július 05 2011 21:02:56
Érdekes... többször elolvastam.
De tetszett...
Szeretettel:marina |
- július 06 2011 14:54:39
Kedves Barátom, versed valami csoda! Az első négy strófa igazi ars poetica, a befejező szakasz pedig igazi meglepetés-ráadás!
Gratulálok!
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
