|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
B?nös ösvényen jártam.
Vad szerelem ?rjít? poklába léptem,
Ártatlan lelket gyilkolt másik énem.
Marcangoltam, téptem megáldott testét,
Fékezetlen vágyam darabokra vet szét.
Elszánt akarattal a b?n útjára léptem,
Ártatlan lelkét darabokra téptem.
Bizalmával hamar, gyorsan visszaéltem,
Olyat tettem, b?nbe vittem, nem féltem!
Azóta síri csönd vesz engem körül,
Ezernyi gondom már nem üdvözül,
Tettemre talán sosem lesz bocsánat,
Azért remélem, egyszer megbocsájtasz!
|
|
|
- december 02 2007 14:39:19
Borzongató egy vers...remélem, hogy megbocsát neked, akit bántottál, de neked magadnak is meg kell bocsájtanod!
Ahhoz, hogy felemelkedhessünk, sokszor a legmélyebb mocsokba kell lesüllyednünk...
Brigi. |
- december 02 2007 15:44:13
Szívszorítóan emberi a vallomásod... Adj módot, ha kell többször is, más módon a megbocsátás elnyerésére...
Én szeretem a levelet, mint irodalmi m?fajt is... Kézzel írva pedig nagyon személyes, gyakran többet ér minden szónál, hiszen a leírt szó megmásíthatatlan... |
- december 02 2007 16:26:36
Nekem igazán nagyon tetszik a versed! Fantasztikusan van megyrva, látszik a tehetség, van egyfajta lüktetése. Elgondolkozik rajta az olvasó, h mit tettél a -feltételezem- volt szerelmeddel.
Ha megengeded, hogy kötekedjek, mi nekem különben szokásom, akkor nézd csak meg egy kicsit a rímeidet! Arra célzok, hogy ugyanazzal a szóval többször zárod a sorokat és így többször is kellett arra rímet keresned, pl a "léptem". Persze ez nem rontja le a versed értékét. Szeretettel:
Szandi |
- december 02 2007 21:46:03
Szívszorító szavak,
De azért, ne emészd magad!
Hátha nem kerülhettétek el sorsotokat... |
- december 02 2007 23:40:01
Azt hiszem, a szerelem sokmindent megbocsájt. Szokatlan, különleges a hangnemed. A b?n, mint fogalom egyáltalán létezik? Nekem tetszett.
Maryam |
- december 03 2007 10:29:22
Kedves Zsiga!
A vers nagyon szép vallomás. Egyfajta "gyónás".
Az QrjítQ szerelem sokszor észtveszelytQen marcangolja az ember lelkét, szerelméért mindenre képes.Én bízom abban, hogy ez az önvallomás megbocsájtásra talál. Van aki megbocsát!
Szeretettel: Andrea |
- december 03 2007 19:36:38
Remek verskedves zsiiga!
Valóban olyan magaszosra emeli a forma és a költ?i képek, hogy nem is vallomás hanem gyónás egy bünbánó ajkakról. Meghatja az olvasót és megbocsájtásra készteti.
Gratulálok.
De többet ne csinálj ilyeneket
Üdv: marika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
