|
Vendég: 120
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Rideg asztal felszínéhez
tapad bágyadt könyököm,
Arcomba két tenyerem simul,
óvja a kiváncsi szemek el?l.
Jár az agyam, taposnak rajta miértek,
válasz nincsen, mit?l száll öröm
vágyakozó testembe, mi kinyúl
két karommal vágyva ki szembekerül
a lehetetlenség lehet?ségével.
Remény éled és pusztul hirtelen
Egy mosolyon múlhat a reményélet
várható vége vagy beteljesülése.
Képzelt képek vonoglanak pengeélen
szemgolyóim mögött bájos táncot járva,
mélybe zuhannak, ha álomnak vége,
S felébredek mi újabb álom lehet.
Ha kínzó vágytól megszabadulást látom
Megnyugvást hoz e hihetetlen álom.
Az nem lehet, hogy elfelejtsem még
meg nem történt meleg ölelését,
Hogy emlékemb?l elszálljon mosolya,
Mi ihlet?je volt napsugárnak.
Sóhajaim szállnak, úgy csókot csennék
Ragyógó orcájára, angyal képén
ecsetvonásként ajkam maradna
örökre egy megnyugvás-lak.
Vérem nyugodna benne, majd áramlana
végig testemben nyugvást hozva
Nyugtalan szívembe. s a lomha
motor testemben pumpálná a nagy
és szent békét, a könny?-rendíthet?t.
De tehetetlenség gy?z felettem, büszkén
vigyorog mocskos fogakkal lenézve,
nem sajnálva er?tlen létemet.
Rajta is átgázolt s nem hinném,
Hogy rezdüléstelen megélte
A fájó keser?séget, mely eltemet
Sötét sírba örökre, ha a hiányom
Nem viselte. Vágyat dobnak koporsónkra
a díszbe öltözöttek, súlya nyom,
feszít bennünket szabadulást nem engedve.
Sóhajunk száll, majd találkozik valahol
Tekintetünk egymásra szegez?dik távolból.
Kölcsönösség uralkodik közöttünk, adva jót
és rosszat ugyanúgy kett?nknek, adhatót
a legfájóbb távolságból és kaphatót
a legédesebb érzések világából egy ízelít?t.
Vágyunk a vágyottra, várunk a várottra,
Álmunk az álomban, állunk magunkban.
Sóhajtozol nehéz szívvel,
Sóhajtozom, te is hidd el.
Mosolygok a mosolyodtól, szívem úgy kalapál
Mosolyogsz a mosolyomtól, szíved meg nem áll,
Nem álljon meg szeretni szívemet feltétlenül
Ne várd meg míg vágyó szívem majd kihül.
Érezni akarlak érezni mindened
Nem vágyni, hanem jöhet a szent kenet
Íratlan szerz?dés, nem hagylak el soha
Nem hagysz el te se, ha az élet mostoha.
Bár tehetetlenek vagyunk, de felb?szülten
Bár telhetetlenek vagyunk, de meg?rülten.
Maradnak a vágyak, várnak az álmok,
Maradnak fallal torlaszolt világok.
Egyikben én várok Rád Édesem,
Másikban te vársz rám kétesen....
Alsónémedi, 2007. Szeptember 15/16. |
|
|
- december 03 2007 08:27:03
Nagyon szép lett versed!
Ez a sor künösen tetszett:"Sóhajunk száll, majd találkozik valahol" |
- december 03 2007 10:01:22
Ezt leírni is elég volt. |
- december 03 2007 12:17:14
Köszi Ariadne Igen tudom Dénes... túl hosszú... ezt régen írtam, mondhazni indulatból, hagytam, hogy kiokádjam magamból a szavakat. Azóta (remélhet?leg) nem írok ilyen... sz.... |
- december 03 2007 13:02:01
Így már értem! |
- december 03 2007 14:58:50
Ezt a folyamtot én sem tudtam volna rövidebben megírni.
jól érzékelhet?, hogy egy hosszas vajúdás a szerelemért.
Tetszett ez a kibuggyanás.
"Vágyunk a vágyottra, várunk a várottra,
Álmunk az álomban, állunk magunkban.
Sóhajtozol nehéz szívvel,
Sóhajtozom, te is hidd el."
Marika |
- december 03 2007 15:08:02
Kedves "Veréb"!
Üde színfolt vagy a palettán!
Ez a vers valószínüleg nem a legjobb alkotásod,de van benned eredetiség,jó nagy adag fiatal pofátlanság és szerintem tehetség is.Kíváncsi vagyok rád. |
- december 03 2007 18:40:03
Köszönöm marica és cookie!
marica azt a részt lehet megzenésítik. Ismer?söm zenekarával kérte le, hogy írhassanak alá egy kis szösszenetet, majd kiváncsi leszek rá
cookie köszönöm az ?szinte kritikát
Azt nem állítom, hoyg tehetséges lennék, de a nagy adag fiatal pofátlanság az biztosan megtalálható bennem |
- december 03 2007 18:48:10
Csuri! Ennek szívb?l örülök
Ha még nem volt ilyenbe részed, akkor hatalmas élmény megzenésítve visszahallani a versünket.
Már a felkérés is megtisztel?.
Nekem az"Elékezteke még " C versemet zenésítette meg, Székely Nagy Gábor. Könnyeztem az örömt?l ahogy hallottam élni a versem.
Sok sikert!
Éld meg te is ha még nem élted meg, ha igen akkor gyarapodjon az élményed,
Szeretettel: Virtuális keresztanyud: Marica |
- december 03 2007 20:13:50
Te "pofátlan" kis "csuri"!(mert, ugye cs?rös!)
Ott fenn magasan a fán!...
...Kezdek írígykedni és felnézni rád!
Csak csivitelj hangosan, minél többet!
Hasonló és jobbnál, jobbakat kívánok!
Baráti szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- december 03 2007 21:43:49
Üdv Lajos!
Semmi esetre ne irigykedj És felnézni pedig még kevesebb okod van rám
Azért nagyon köszönöm az elismer? szavakat )
Üdvözlettel Csuri. |
- december 04 2007 19:22:21
Éljenek a verebek!
További erdményes csivitelést!
hi! g |
- december 08 2007 12:45:03
köszönöm genezisz |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|