|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Hívott a múlt, a régi ösvény s a régi park.
Körülöttem szerelmespárok csókolóztak,
S egy pillanatra elhittem, hogy te is
Jössz újra felém. S felbátorodva hívni
Akartalak, hogy kimondjam végre,
Mennyire fájsz, de a régi szám nem felelt.
S ekkor döbbentem rá, hogy minden,
Mit szeretnék, s kérnék, hogy tedd meg,
B?n, mocsok és gyengeség. Hová t?nt
A tiszta szerelem ártatlan fénye? Köd
És félhomály takar már mindent...
S te? Te csak éled tovább az életed.
Mintha csak rossz álom lett volna a múlt.
Kicsinyes a fájdalmam. Hisz máshol háború,
Dögvész, zavargás tombol, s én mindvégig
Csak utánad kesergek. Ennek vége, kicsim...
Elvetted a boldogságot. Sikerült, te gy?ztél.
Én úgy teszek, mintha mégis boldog lennék...
S hogy meddig bírom még? Annyira mindegy.
Téged nem érdekel. És engem sem. A lényeg,
Hogy ne tudd, hogy mennyire hiányzol nekem.
Kegyetlen-édes b?ntetés az ártatlan b?nökért.
És már többé azt sem hallhatom meg, drága,
Ha hív a múlt. a régi ösvény s a régi park... |
|
|
- december 04 2007 12:03:13
Fájó visszaemlékezés ez, önmagad érzéseiben sem megtisztulva, állandó kételyekkel. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
