|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Most a lelkemr?l beszélnék, ha érdekel.
Egy tisztaviz?, hatalmas tengert képzelj el,
Gyenge fodrozódással homokos partot nyaldossa,
Sok jöv?men? fürd?vendég benne magát megmossa.
Úszkálnak a tiszta, ragyogó kék felszínén gondtalan,
S a vízt?l tisztulnak, megkönnyebbülnek minduntalan.
Többek visszatér?, vagy alkalmankénti vendégek,
Mások örök lubickolást, merülést élvezhetnek.
Ám a tenger fenekét kevesen ismerik, oda már nem néznek,
Pedig a valós halak ott a sötét mélységes mélyben élnek.
Ott már zavaros, átláthatatlan vize, szinte élvezhetetlen,
Sok torpedó ejtett sebet homokos fenekén kérlelhetetlen.
Nehézvíz fogadja a letéved?t, zord, komor, nem látványos,
Mélységben nincs már csillogás, semmi b?bájos.
Belepte már rég kvarckristályait fájdalommal járó sok mocsok,
Fürd?vendég mit magáról lemosott, sok piszok s homok.
Ám ki kitartó, merész búvár, eme mélység értékét, szépségét felfedezheti,
S ki megtalálja, észreveszi, azt napvilágra hozza, nagyon fogom szeretni! |
|
|
- december 04 2007 11:42:39
Köszönöm, hogy bepillantást nyerhettem egy fájdalommal teli lélek rejtelmeibe. |
- december 04 2007 13:08:13
Szépen írtál a lélek titokzatos rejtelmeir?l, tiszta, szép hasonlattal. Prózavers? Szépen lehet írni - íme a példa - rímek nélkül is. A prózaversnek is van lágy, bels? dallama... |
- december 04 2007 14:23:45
Húúú! Ezt szépen leírtad
Szóval szereted a búvárokat....? |
- december 04 2007 16:13:19
Szép, szép, szép.... Akárcsak a lelked, amibe bepillantást engedtél. Én nem prózaversnek tekinteném, hiszen - bár néhol a rímek tényleg csak ragrímekvagy eröltetettek - van rímelése, amit a hosszú sorok megtörnek. Kicsit Babits filozofáló költeményeit idézik. De így is tetszet?s, f?leg a tartalma miatt. Gratulálok! |
- december 04 2007 23:38:12
Ó de jól megírtad, határtalan a fantáziád, ez tetszik. Ahogy olvastalak, hullámzott a hangulatom.... akárcsak a tenger.
Maryam |
- december 05 2007 20:09:34
Bocsánat mindenkit?l: de ez nnyira megérintett, hogy egy régi versemel feltennék, Úgy érzem nagyon ide passzol. Csak-faternek, most és itt!
De el?bb megköszönöm azt az érzést amit adott a versed kedves Zolzán
Egy csöppnyi ér
Életünk, egy csöppnyi ér,
Hóból olvadt, hófehér.
Fentr?l indul a magasból,
Er?t kap a fényl? naptól,
Játszadozva, csörgedezve,
Indul fentr?l, le a mélybe,
Nem látszik, hogy hol a vége,
Útja rögös, girbe-görbe.
Hogy elindul, csordogál,
Követ mos, meg-megáll,
Jön a lejt?, felgyorsul,
Zuhataggá valósul.
Néhány követ magával ragad
Onnan fentr?l, valami belemarad.
Majd alá hull a mélybe,
Azt gondolja: vége,
Majd rájön, hogy mégse!
Mert csak lassan de tovább folyik,
Piciny a lejt?, kapaszkodik,
Fenn maradna, mert nem sejti,
Ez a szakasz mit hoz neki.
De az élet törvényszer?
És a törvény nem egyszer?
A kis érb?l, csörg? patak,
A patakból, zuhatag,
Zuhatagból lassú folyó,
Mélán folyó, álmodozó.
A környezet bele piszkít,
Mocskot hord be, ó de mennyit!
És a méla álmodozó,
A magával, más mocskát hordozó,
Belefárad, ahogy hordja,
Majd a mocskot partra mossa.
S a letisztult vizébe már,
A környezet fürödni jár,
Boldognak érzi magát,
Mert nem látja már saját mocskát!
Nem kérdi, s?t nem érdekli,
Hogy a víz, hogy tisztult ki,
A tiszta víz a lényeg,
Az élvezetet adó élet!
S ez így megy, nincs még vége!
Ismétl?dik, nyárról-télere,
Folytatódik, évr?l-évre,
Nem emlékszik senki, a csöppnyi érre.
Mert a csöppnyi ér,
Végül az óceánba ér
Elvegyül a többi érrel,
Hol nem számít, melyik mit ért el.
Ott minden, egybe vegyül,
A sár, a szenny, is mélyre merül.
S a víztükör simán tündököl,
Fény, fürdik benne rezdületlenül.
2005. 06. 14.
Szeretettel: Marika |
- december 06 2007 06:49:17
Nos, leültem és csak írtam. Mindegy mi lesz, monológ, prózavers stb, de úgy éreztem, írnom kell, ki kell írnom magamból. Láttam hogy van benne kis " megbicsaklás", ám nem javítottam. Így jött ki bel?lem.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólását
Ó Marika! Köszönöm
üdv: Zoli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. május 20. hétfő,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
