|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Vétkeztem, hát elítéltél, és mint vadnak
a véres koncot, vetettél oda másnak
hogy tisztára mosott kézzel a távolból
nézhesd végig, miként omlik le bennem
a hit tornya, melyben Te voltál a legjobb.
És most, a romok közt járva
szívembe borult haraggal
végig simogatok egy-egy emléktéglát
s érzem, úgy szeretnék, annyira szeretnék
megbocsátani, de már nem tudok. |
|
|
- július 31 2011 22:58:27
Ha nagyon szeretnéd, sikerülni fog,,,
Szeretettel:marina |
- augusztus 01 2011 01:07:50
Egy vers elfojtott fájdalommal, szenvedéllyel, mondanivalóval!
Gratula: Csaba |
- augusztus 01 2011 09:01:51
Kedves MSE, elkeseredett hangulatú versedben komoly érzelmi szálak vannak. Szeretettel gratulálok: Radmila |
- augusztus 01 2011 11:57:32
köszönöm, hogy itt jártatok |
- augusztus 01 2011 15:16:55
Talán a legjobb megoldás a feledés, ám bizony az nem mindig megy olyan hamar.
Szép kivitel.
Szeretettel Joli |
- augusztus 01 2011 15:20:45
Csatlakozom, én sem tudok.
Talán nem is kell!
Jó vers.
Gratulálok.
Ágota |
- augusztus 01 2011 16:50:09
Mindenki elöbb vagy utóbb visszakapja azt amit...Ő is.(aki megbántott)
A bocsánat csak nagyságod fogja jelezni, eztán, persze bizonyos mértékig.
Örülök hogy olvashattalak. |
- augusztus 01 2011 21:56:41
köszönöm |
- augusztus 02 2011 08:39:47
Remek vers, szép, őszinte érzésekkel! |
- január 04 2014 11:16:50
Szép napot...
Nagyon tetszik a verse, mintha magamra ismernék... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 03. hétfő,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
