Mit is szeretnék? hamar-hamar szabadulni,
az eddig elzárt örömökbe, kicsit belevadulni.
Zenélni akarok, írni pedig szeretnék,
ihletet hozzá, nem csak a volt múzsámtól vehetnék.
Szerelmes lettem, voltam és vagyok,
rám zúdultak boldog, majd gyötrelmes napok.
Keresem a miérteket, pedig értelme nincsen,
én megtaláltam,mégis másé lett a kincsem.
Ismét elhajítottak, mint 1 rongyos kabátot,
pedig Ő mondta:"nálad jobbat soha nem találok"!
Mindent megértettem, mégis értetlenül állok,
nem vár a közös sziget, elvadult éj, sem várfok.
Testét, lelkét én tettem igazán szabaddá,
én változtattam a szelíd NŐt, éjszakai vaddá.
Gyertyák égtek, bennünk a pokol tüze lángolt,
a szemével szólt: "soha nem éreztem még
ilyen mámort.."
Sasként szárnyaltunk, lelkünk is tombolt,
csukott szemmel is láttuk, ahogy bársony
lett az égbolt.
Fölé terítettem szárnyam, óvtam a veszélytől,
úsztam az időben, szenvedéllyel teli testétől.
Éjszakákat beszéltünk át, a zene beterített minket,
elalvás előtt mindig megcsókoltam hajában egy tincset.
Elment, vagy elmenekült? nincs válasz erre?
velem már nem jut el a közösen álmodott szigetre!
