|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Versbe foglalnám,mit nem lehet.
A szót a szeretetet.
Nélkületek n?ttem fel Édesapám,Édesanyám.
S ha valaki nem hinné,megtörtént e talány.
Gyerekként persze minden más,
Virágokat szedsz a réten.
S üldözöd azt a lepkét,
Mely már túl van élete felén.
Édesanyával s Édesapával éled életed.
Boldog vagy,hisz úgy érzed,
Most minden a tiéd lehet.
De mikor feln?sz,elt?nik ez az idilli kép
S nem fogják már kezed.
Egyed?l maradsz a Nagyvilágban.
Hisz feln?ttél magad vagy a mában.
Mindez normális lenne,
Ha nem csecsem?ként történne.
Mikor megszülettem már nem voltak szüleim.
Egy ember volt,ki mellettem állt,
S ?rizte álmaim legféltettebb titkát:
? volt a Drága Nagymamám.
Tudom van kinek ez a szó,
Nem jelent mást,mint Nagyszül?t,
De nekem óvó,félt? szeretetet,s a leveg?t.
S most a várakozás idején,
Szívemet szorítja egy érzés,
Ti vagytok azok drága szüleim.
A hiányotok az mi a mai napig elviselhetetlen.
Pedig nem haltatok meg,
Éltek messze t?lem a Világmindenségben.
S hogy,miért születtem meg,máig nem tudom,
De életet kaptam,s élnem kell életem.
Távol t?letek,hol az eget kékre festik,
A fáradt vándorfellegek. |
|
|
- december 05 2007 15:56:50
Nagyon szomorú a történeted és szépen leírtad érzéseidet, melyben a magány keveredik a szeretettel és közben elindul egy önálló élet. |
- december 05 2007 16:45:43
Mint egy szomorú ballada, amelyben elmeséled életed... Kár, hogy túlságosan is valóságos a hangulata... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 06. szerda,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
