|
 Vendég: 44
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Gondolataim kékes vizű tükrében
Az elszökő fény búcsúzó aranyát
A szél színezte a felhőkre tovább,
Így csillogtak hullámai a tengernek.
Mikor végre nyugodt lett már lelkem tava,
S békésen pihenhettem lágy partján,
Múlt szele támadt rám akár az orkán,
Hogy megfojtson boldogságom zord bosszúja.
A puszta létezés is harcot jelentett,
A pillanatból kicsúszott az idő…
…nem tudom lesz-e még szívemben erő,
ahhoz, hogy túléljem ezt a gyötrő jelent.
A sors iróniája ordított nekem,
Talán mindaz csak különös véletlen,
Ahogy a dörgő villám ismételten
Válaszút elé állította végzetem.
Csak boldogságra éhezett üres lelkem,
S most a szakadékként feszülő csend,
Szívem belső hangját zúgva nyomja el,
Nem hallom mikor súgná azt: hazaértem. |
|
|
- augusztus 12 2011 07:19:59
Kedves BeYu!
Nagyon tetszett a versed.
Mai háborgó lelkedből egy pillanatkép!
Gratulálok szeretettel: Évi. |
- augusztus 12 2011 13:43:12
Kedves Be Yu, fájdalommal övezett versed annyira élethűen adtad elő, hogy belesajgott a szívem.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- augusztus 12 2011 18:25:36
A vers nagyon szép, de két helyen megbicsaklik a ritmus (10 szótag van 11 helyett). Könnyű kijavítani, csak a s kötőszót kell kicserélni ésre. Gratulálok! Szeretettel, Feri |
- augusztus 12 2011 21:20:02
Szép expositio.
Gratulálok. |
- augusztus 12 2011 23:57:57
Köszönöm Nektek!
Lehet azért nem tűnt fel a ritmus, mert már este írtam és elég fáradtan, nem túl jó kedvemben...de köszönöm, hogy valaki észlelte ezt helyettem!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
