|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Magyari Barna:
Hol állhatok én?
hol állhatok én most önmagamban
a betűket habzó szappanhabban
vajon lehet-e ágyazni szebben
mint szópárnákkal a végtelenben
ihlettől az esélyt újrakaptam
gyógyulás vagyok csönddaganatban
s bár a magyar lét ma kétes massza
lelkem az anyanyelv hívja haza
ez az élet ma megint semmilyen
hiánylágerben fekszünk ennyien
hol állhatok én most önmagamban
kérdem van-e remi a csődsakkban
de a válság nem kérdez csak képez
gondút fut az ember lényegéhez
a világ sincs már ott ahol láttam
arrébb csúszott egy megemelt árban
ármány s fals inger moccan az agyban
hol állhatok én most önmagamban
lobban a láng a túlparti tűzben
ám a sorsbrosstűt én ide tűztem
kísér a múlás egész a sírig
a korfegyvert ráncapródok viszik
ezer csalódás bámul ridegen
sok kudarc közt a lelkem idegen
rejtett zsebekben téged keresve
csillagkabátban matat az este
hol állhatok én most önmagamban
ha ajkamon csókod helyett rag van
|
|
|
- augusztus 15 2011 16:13:20
Kedves Barna!
Nagyon sok szép megszemélyesítését találtam a versedben, és még így is, írásjelek nélkül is nagyon szépen átadtad a gondolataidat. Hogy teljes egészében át is tudjuk venni, abban már nem vagyok olyan biztos, de szerintem elégggé érthető a tartalom még a különleges szóhasználatokkal is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 15 2011 16:58:53
Barna!
Hát nem valami vidám vers, de elgondolkodtató!
Nagyon tetszett, gratulálok: Pircsi |
- augusztus 15 2011 18:35:12
A mai világban sokszor érezzük, hogy hol is állunk és hogyan állunk, az ingatag kamatlábakon 
Lelki korrajz, szép kivitel.
Szeretettel Joli |
- augusztus 15 2011 20:02:21
Szép versedhez gratulálok: Radmila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 06. csütörtök,
Lénárd napja van.
Holnap Rezső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
