|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,230
|
|
Az alkony borús, szomorú,
szabadon fúj vad szélvész,
s mint madárszárnyak verdesve
villan a fehér tajték.
De rőzse rőt fénye ragyog
halász kis kunyhójában,
s egy arcocska az ablaknál
mereng az éjszakában.
Zárd, zárd be azt az ablakot,
mert e szemek elé
már szellemalakot formál
a növekvő setét.
S egy asszony remegő árnya
járkál ide s tova,
most plafonra magasodik,
majd hull alacsonyra.
Vajon az ablakcsapkodó
tenger, s zord, vad éji szél
ennek a kicsiny gyermeknek,
ha tombol, mit mesél?
Arcáról pírt miért fakít,
mért töri anyja szívét
tombolva dúló óceán,
és vad, zord éji szélvész?
|
|
|
- szeptember 12 2011 16:10:43
Kedves Irénke!
Gratulálok! Nagyon jó!
Szeretettel olvastalak!
Évi. |
- szeptember 12 2011 16:30:57
Irénkém!
Nagyon-nagyon szép!
Gratulálok szeretettel: Pircsi |
- szeptember 12 2011 17:03:50
Szép lett. maga a vers is nagyon érdekes, sejtelmes, jó volt fordítani.
Szeretettel Joli |
- szeptember 12 2011 20:05:13
Nagyon jó lett! Gratulálok! Szeretettel:fava |
- szeptember 13 2011 17:02:03
Köszönöm szépen! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. november 03. kedd,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
