|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Kinn ősz, tűz a Nap
szobámban feszeng a hideg,
az asztalon ujjaim percein
rapszódiát játszik az ideg.
Sárga csekkre zuhan nehéz sóhajom,
és megremeg a kés az asztalon.
Leugrott, meghalt
az adós élete már csak ennyi,
széttörnek a sorsok, mint hideg vas,
nincs senki, aki meghegeszti.
Sárga csekkre zuhan nehéz sóhajom,
és megremeg a kés az asztalon.
Benzin gőze száll
benne fuldoklik a remény,
és az öngyújtó lángot mosolyog,
az emberi hús, akár a szén.
Sárga csekkre zuhan nehéz sóhajom,
és megremeg a kés az asztalon.
Meghalt az Isten
szívembe van eltemetve,
koporsója megkövült lelkem
a téboly kering felnevetve.
Sárga csekkre zuhan nehéz sóhajom,
és nincs már kés, kés az asztalon.
|
|
|
- szeptember 13 2011 16:39:31
Nem egy vidám vers...
De nagyon sokat sejtető. Jó vers. |
- szeptember 13 2011 19:28:28
Az hiszem sokaknak kinyílik az a bizonyos bicska a kezében.
Az ördög a maga nyájasságával a hitelkínálatot nyújtotta felénk és mint annyiszor most is beleestünk a csapdájába.
Gratulálok versedhez.
Szeretettel Joli |
- szeptember 14 2011 14:08:13
Nagyon aktuális és fájdalom, de még mindig ott a kés az asztalon, művészi minden e versben, csak ne lenne ennyire mai. |
- szeptember 21 2011 15:09:36
Sziasztok! Köszönöm a szavakat, gondolatokat! Janus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. január 30. csütörtök,
Martina, Gerda napja van.
Holnap Marcella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
